Lakásszerzés, házépítés: mikor, mennyi az illeték

Megosztás Tetszik

Akár örököljük (öröklési illeték), akár ajándékba kapjuk (ajándékozási illeték), akár megvásároljuk vagy építjük (visszterhes vagyonátruházási illeték) lakásunkat, mindegyik alkalommal felmerül az illeték fizetési kötelezettség kérdése.

Az illetékfizetés minden esetben a vagyont szerző kötelessége. Érdemes a vonatkozó törvényrészeket fellapozni, mivel a lakóingatlanokkal kapcsolatban több eltérő szabályozást is tartalmaz az illetékekről szóló 1990. évi XCIII törvény (Itv.), ráadásul 2013. január 1-jétől az előírások jelentősen módosultak is, illetve, 2014-től újabb változások lesznek.

A lakástulajdon meghatározása a törvény szerint lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül a szerkezetkész épület is, amennyiben az építési engedély szerint lakóház céljára létesül. Nem minősül viszont lakásnak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybe épült (például garázs), illetve az a lakás, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően legalább 5 éve más célra hasznosítottak.

A lakóház építésére alkalmas telektulajdon az építési szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet.

Öröklés és ajándékozás esetén illetékköteles a lakástulajdon, valamint a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése. Az illeték alapja a lakás tiszta értéke, amely a megszerzett vagyon forgalmi értékének és az azt terhelő adósságnak, illetve egyéb tehernek a különbsége. Ha a lakást haszonélvezeti jog terheli, akkor a tulajdonszerzés illetékalapja a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték. Az illeték mértéke 9 százalék.

Az öröklési illetékkötelezettség keletkezése az örökhagyó halála napjával keletkezik, az ajándékozási illetékkötelezettség pedig az ajándékozási szerződés megkötésének napján, ha nem állítottak ki okiratot, akkor a vagyonszerzéskor.

A gyakrabban előforduló mentességek a következőek:
¬ Mentes az öröklési illeték és az ajándékozási illeték alól az egyenes ági rokon, valamint öröklés esetén a túlélő házastárs vagyonszerzése.
¬ Mentes a lakóház építésére alkalmas telektulajdon öröklése, ajándékozása, ha 4 éven belül lakóház épül a törvényben meghatározott feltételrendszernek megfelelően.

Visszterhes vagyonátruházás esetében az illetékfizetési kötelezettség kiterjed a lakásszerzésre, ezen kívül az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, valamint az annak megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzésre, illetve az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedésére is. Az illeték alapja a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett értéke. Csere esetén, illetve ha a magánszemély vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő évben eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és eladott lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete. Egy éven belül több lakáscsere esetén minden cserével szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő egyetlen csere vehető figyelembe. Haszonélvezet és használati jog esetén a tulajdonos az adott jog értékével csökkentett értékkülönbözet után fizet illetéket. Az illeték mértéke 4 százalék.

Az illetékkötelezettség keletkezésének időpontja a szerződés megkötésének a napja, illetve ha okirat nem készült, akkor a vagyonszerzés napja.

Rövid összefoglaló a főbb mentességekről, kedvezményekről:

¬ Mentes visszterhes vagyonátruházás esetén is a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése, ha 4 éven belül lakóház épül a törvényben meghatározott feltételrendszernek megfelelően.
¬ Szintén mentes az egyenes ági rokon vagyonszerzése.
¬ Nem kell illetéket fizetni a lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb (negatív illetékalap után).
¬ Mentességgel élhet a vállalkozó által értékesítés céljára épített, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának megvásárlója. 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingatlan esetén a mentes rész a 15 millió forintra jutó illeték. Új lakásnak minősül a használatbavételi engedély kiadása utáni első értékesítés.
¬ A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén 50 százalékig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakás forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg (tulajdoni hányad megszerzése esetén arányos mértékű a kedvezmény).
¬ A futamidő végén visszlízing keretében megszerzett ingatlan, ha a lízingbevevő, a lízingszerződés megkötéséig az ingatlan tulajdonosa volt, és a tulajdonjoga a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra.

A lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése esetén alkalmazható mentesség törvényi feltételrendszere az öröklési, az ajándékozási, és a visszterhes vagyonátruházási illeték esetében megegyezik. A 4 éven belüli beépítésre vonatkozó időkorlát mellett további megkötés, hogy
 a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete elérje a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát, valamint
 a lakóház építési szándékról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozni kell (a határidő jogvesztő).

A maximálisan meghatározott 4 év elteltével az adóhatóság törli a felfüggesztett illetéket és véglegesen teljesül az illetékmentesség, ha az adóhatóság megkeresésére (4 év elteltét követő 15 napon belül) az illetékes építésügyi hatóság igazolja, hogy 
     határidőn belül használatba vételi engedélyt adott ki, illetve a használatba vételt tudomásul vette az illeték fizetésére kötelezett vonatkozásában; vagy
 az illeték fizetésére kötelezett a lakóház felépítését a nevére szóló használatba vételi engedéllyel illetve használatba vétel tudomásul vételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

Az illetéktörvény 2014-re elfogadott változásai kedvező fordulatot hoznak a házastársak közötti ajándékozásra és visszterhes vagyonátruházásra, bevéve őket az illetékmentes körbe. További kedvező változás, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése esetére előírt feltételrendszer annyival egyszerűsödött, hogy vagyoni jogot egyidejűleg megszerzők csupán egyikére is szólhat a használatbavétel tudomásul vételét igazoló hatósági bizonyítvány.

Példa telek illetékére

Egy házaspár házépítés céljából telket akar vásárolni. A telken áll egy tárolásra használt épület. Ha megvásárolják a telket, az épületet lebontják és 4 éven belül lakóházat építenek (és az egyéb feltételeknek is megfelelnek) jogosultak-e illetékmentességre?

A válaszhoz meg kell vizsgálni a lakóház építésére alkalmas telektulajdon meghatározását. Eszerint a lakóház építésére alkalmas telektulajdon az építési szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet.

Az épület meghatározása az 1997. évi LXXVIII. számú az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül, egy határozott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Az illetéktörvény szempontjából ennek a definíciónak az illetékkötelezettség keletkezésekor kell teljesülnie.

Mindezek alapján megállapítható, hogy az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában a megvásárolni szándékozott telek nem minősül beépítetlen földrészletnek, hiszen tárolásra használt épület áll rajta. A vevők hiába bontják le később a házat és válik a telek beépítetlenné, az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló állapot az irányadó, tehát nem jogosultak a mentességre.

Megoldás lehet előszerződében megállapodni a bontásról (építési engedélyköteles tevékenység). A bontás tényét a vonatkozó földhivatali nyilvántartásokban át kell vezetni, majd ezt követően kell megejteni az adásvételt.
OLVASSA EL a témában írt korábbi cikkünket is!