Illeték okmányokra, perekre, cégügyekre. Változások 2015-től

Megosztás Tetszik

Lakcímkártya, jogosítvány, válás, cégalapítás, ingatlan- és adóügyek: sorolni is nehéz, mi mindenért kell illetéket fizetnünk. 2015. január 1-jétől több ponton változott az eljárási illetékfizetés szabályozása.

Magyarországon jelenleg a közigazgatási hatósági és a bírósági eljárásokhoz kapcsolódik eljárási illetékfizetési kötelezettség az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 1. § (1) bekezdése alapján. Az eljárási illeték – közgazdasági – funkciója, hogy az ügyfél/felperes legalább részben finanszírozza azokat a költségeket, amelyeket a kérelme benyújtásával a hatóságnál/bíróságnál generál. Ebből az alapelvből következik, hogy az illetéket az eljárás kezdeményezőjének kell teljesíteni. Szintén alapelvi oka van annak, hogy az illetéket sosem a bíróság/hatóság ügyfélre/felperesre nézve kedvező döntéséért, hanem az eljárás lefolytatásáért kell megfizetni, néhány kivételtől eltekintve attól függetlenül, hogy a bíróság/hatóság az eljárás ténylegesen le is folytatja-e, illetve hogy a döntés pozitívan vagy negatívan hat az eljárás kezdeményezőjére.

Az eljárási illetékkötelezettség attól is független, hogy a bíróság/hatóság alap- vagy jogorvoslati eljárást folytat-e le, illetve hogy a fél/ügyfél újrafelvételi vagy szakhatósági eljárást kezdeményez.

Közigazgatási hatósági, illetve bírósági eljárásokhoz nem csak illeték-, hanem úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjkötelezettség is kapcsolódhat. Egyidejűleg csak egyféle fizetési kötelezettség terhelheti az eljárás kezdeményezőjét, vagyis, ha az eljárásért illetéket kell fizetni, akkor díjfizetési kötelezettség nem terhelheti. A legismertebb díjköteles eljárások a földhivatali eljárások. A két fizetési kötelezettség (eljárási illeték – igazgatási szolgáltatási díj) közötti alapvető különbség, hogy illetéket csak törvényben lehet előírni, igazgatási szolgáltatási díjat viszont miniszter is megállapíthat rendeletben, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben. Lényeges eltérés az is, hogy míg az eljárási illeték a központi költségvetést illeti, addig az igazgatási szolgáltatási díj jellemzően az eljáró hatóság bevétele.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, melyik eljárásért mennyi illetéket kell fizetni, mivel jár a mulasztás, továbbá mik az új szabályok 2015-től!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.