Így változnak az illetékek 2014-ben

Megosztás Tetszik

A 2014-es adócsomag az Illetéktörvény kapcsán is több fontos változást hozhat. Ezek között számos kedvezmény és könnyítés található, ugyanakkor van példa a szigorításra is - mutat rá blogbejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág-vezető partnere.

A házastársak mentesülhetnek az ajándékozási illeték alól

A 2014. évi adócsomag többek között bővítené azt a kört, amelyben érvényes lesz az ajándékozási illeték alól való mentesülés. Ennek értelmében mentesül az ajándékozási illeték alól az ajándékozó házastársa által megszerzett ajándék, a házastársi vagyonközösség megszűntetéséből származó vagyonszerzés és az osztalékra vonatkozó követelés elengedése (immár magánszemély tulajdonos esetén is).

Ezen felül nem kellene illetéket fizetni a csődközeli helyzetben lévő, illetve a felszámolás alatt álló társaságok továbbműködésének elősegítése érdekében a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során elengedett ingyenes követelés után sem, feltéve, ha nem a tag a követelés jogosultja.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Több új kedvezményben részesülne a visszterhes vagyonátruházás is a benyújtott javaslat értelmében. Így például mentesülne a jövőben a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az a vagyonszerzés, amely a házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származik, valamint ha a vagyonszerzés eredete a házastársi vagyonközösség megszüntetése.

A visszterhes vagyonátruházás esetében másik új kedvezmény a kifizetendő illetékre vonatkozó pótlékmentes részletfizetési lehetőség kibővítése. Eszerint első lakástulajdon megszerzése esetén nem csak a 35 éven aluli fiatalokat, hanem bármely vagyonszerzőt megilleti jövő év elejétől a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény, amennyiben a kedvezmény alkalmazását kéri az állami adóhatóságtól.

Telektulajdon öröklési-, ajándékozási-, és visszterhes vagyonátruházási
illetékmentesség feltétele

A javaslat enyhíti a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzésekor alkalmazott öröklési-, ajándékozási-, és visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség feltételének igazolására vonatkozó szabályokat is. A javaslatnak megfelelően a NAVnak abban az esetben is törölni kell a felfüggesztett illetéket a jövőben, ha a használatbavételi engedély, vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági irat nem az adózó, hanem a tulajdonostárs, vagy az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog jogosítottja nevére szól.

Szigorítások

Szigorítaná ugyanakkor az adócsomag az illetékmentesség feltételeit a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képző ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervek általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervek közötti ajándékozása esetében. Az illetékmentesség csak akkor érvényesíthető, ha a vagyonszerzőt olyan államban jegyezték be:
amelyben a társasági adónak megfelelő adó és az adóalap hányadosa eléri legalább a 10 százalékot,
nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a jogszabály által előírt társasági adónak megfelelő adó legkisebb adómértéke eléri a 10 százalékot, illetve
a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet legalább 10százalékos mértékű, a társasági adónak megfelelő adó terheli.

Amennyiben a fenti feltételek közül akárcsak egy nem teljesül, úgy az illetékmentesség nem alkalmazható.
Ugyanez igaz (azaz az illetékmentesség feltétele) a kedvezményezett átalakulására, a kedvezményezett részesedéscseréjére, valamint a kapcsolt vállalkozások között az ingatlannak, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a visszterhes vagyonátruházásra.

Szintén a szigorítások sorába tartozik, hogy nem csak a meghatározott főtevékenységet végző társaságokra vonatkozik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban történő vagyoni betétszerzés illetékkötelezettsége. Az új szabályozás szerint az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történő vagyonszerzés illetékköteles a társaság főtevékenységétől függetlenül.

Ugyanakkor egyértelmű könnyítés, hogy a jövőben egy társaság abban az esetben minősülne csak ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, ha a beszámolójában kimutatott eszközök legalább 75 százalékát belföldi ingatlanok teszik ki. A másik eset pedig, ha olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik 75 százalékos részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközökből a belföldi ingatlanok aránya meghaladja a 75 százalékot.