Egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság illetékkötelezettsége

Megosztás Tetszik

Az eltérő jogállású alapítványok vagyonszerzési illetékkötelezettségének változása indokolja a címben felsorolt szervezetekre vonatkozó illetékszabályok számbavételét, különös tekintettel az alapítványok egyes típusaira.

Illetékkötelezettség

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) előírása szerint [1. § (1) bekezdés] öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni a vagyonszerzőnek. Az Itv. azonban személyes illetékmentességről, öröklési és ajándékozási illetékmentességről, visszterhes vagyonátruházás illetékmentességről, illetékkedvezményről is rendelkezik.

Személyes illetékmentesség

Személyes illetékmentességben részesül – egyebek mellett – az egyesület, a köztestület, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, valamint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság [Itv. 5. § (1) bekezdés]. A személyes illetékmentességnek azonban feltétele, hogy az adott jogi személynek a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége, külföldi illetőségű szervezet esetén a társasági adónak megfelelő közteherfizetési kötelezettsége nem keletkezett [Itv. 5. § (2) bekezdés].

Az illetékmentességhez arról kell nyilatkozni, hogy a szervezetnek adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik, ha a hatósági eljárás kezdeményezésére az adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor. Ez esetben – ha a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek – az adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetőség arra, hogy ezt a körülményt a szervezet adóbírság terhe nélkül jelezze az eljáró hatóság felé jelezze, és pótlólag megfizesse az illetéket [Itv. 5. § (3)-(4) bekezdés].

E rendelkezések alkalmazásában 2020. január 1-jétől alapítványnak a következő szervezetek minősülnek:

– az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (civiltörvény) szerinti közhasznú jogállású alapítvány;

– a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a civiltörvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt;

– az alapítás évében és az azt követő két évben az az újonnan létrejött alapítvány, amely vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig e feltételeknek eleget tesz [Itv. 102. § (1) bekezdés v) pont].

Nem vonatkozik tehát a személyes illetékmentesség – akkor sem, ha nem volt kötelezett az előző adóévben társaságiadó-fizetésre – a közhasznúnak nem minősülő alapítványra, a vagyonkezelő alapítványra, a közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit gazdasági társaságra.

Átmeneti előírás [Itv. 99/T §] alapján az a vagyonszerző, amely az Itv. 102. paragrafus (1) bekezdés 2019. december 31-én hatályos v) pontja értelmében alapítványnak minősült, 2022. december 31-éig jogosult a feltételes személyes illetékmentesség igénybevételére, ha vállalja, hogy 2023. január 15-éig igazolja, hogy a civiltörvény szerinti közhasznú jogállást szerzett. Ha a vagyonszerző e vállalását nem teljesíti, akkor a feltételes személyes mentességre tekintettel meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben köteles az állami adóhatóság felhívására megfizetni. A vagyonszerző megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a civil szervezeteket érintő öröklési és ajándékozási illetékszabályokat, egyebek mellett azt is megtudhatja, mely esetekre vonatkozik illetékmentesség.