Az adóhatósági eljárások illetékének mértéke és megfizetési módja

Megosztás Tetszik

Mennyi a végrehajtási eljárások illetéke, milyen módon fizethető meg? A NAV információs füzetben foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

Illeték a végrehajtási eljárásban

A végrehajtási eljárás során az adóhatóság, illetve az önálló bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 15 napon belül – a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés után 10 ezer forint eljárási illetéket kell fizetni.

A másolat és kivonat, hitelesítés illetéke, másolatra vonatkozó illetékmentesség

A közigazgatási hatósági eljárásban készített hiteles vagy hitelesítetlen másolat, kivonat általában illetékköteles. Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges. A későbbi ellenőrizhetőség érdekében azonban az adózó nyilatkozata alapján minden, az adóhatóság által kiállított másolatra rá kell vezetni a felhasználás célját. Magyar nyelvű másolat esetében oldalanként 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében oldalanként 300 forint az illeték. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint. Az adóbevallások másolatáért illetéket nem kell fizetni.

A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik. Az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából – jogszabály rendelkezése alapján – iratra vezetett hivatalos záradék illetékmentes. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel vagy átutalással kell megfizetni, de az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) vonatkozó rendelkezése alapján az adózónak az 1000 forintot el nem érő illetéket nem kell megfizetnie. Amennyiben a közigazgatási hatósági eljárási illetéket átutalással fizetik meg, az átutalás közleményrovatában az ügyfél nevét, lakcímét vagy székhelyét is fel kell tüntetni. 

[illetéktörvény (Itv.) 29. § (3) bekezdése. Itv. 29. § (5) bekezdése. Avt. 24. § (1) bekezdése. Itv. Melléklet IV. Címe. Itv. 33. § (2) bekezdés 21. pontja. Art. 3. számú melléklet I/4. pontja.]  

Az adóellenőrzés megállapításairól készült jegyzőkönyv, illetve az eljárás során készült egyéb jegyzőkönyvek illetékmentesek, azonban az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője által az átvételt követően – ismételten – kért jegyzőkönyv másolatának, kivonatának kiadása már a fentiek szerint illetékköteles. Az adószámla-kivonat évente egyszeri, hivatalból történő kiadása nem jár illetékfizetési kötelezettséggel, mivel hivatalból indult eljárás esetén nem merül fel eljárási illetékkötelezettség.

Amennyiben az adóigazgatási eljárás során hitelesítésre kerül sor – ha a jogszabály kivételt nem tesz – másolat, kivonat, vagy fordítás után oldalanként 100 forint, iraton lévő aláírás után aláírásonként 500 forint az illeték mértéke [Itv. Melléklet VI. Cím 1. pontja]. 

Az adóigazgatási eljárások illetékének megfizetési módja

Az eljárási illeték megfizetése az állami adóhatóság illetékbevételi számlájára

Az adóhatóságnál és vámhatóságnál indított eljárás – ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is – illetékét, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét a NAV eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlája (száma: 10032000-01076064) javára kell megfizetni, ha az eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az adóazonosító jelet igazoló új hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a NAV Adókártya kiadáshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj bevételi számla 10032000-01079074 javára kell teljesíteni.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségüket – ideértve a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő fizetést is – belföldi pénzforgalmi számlájukról történő átutalással kötelesek teljesíteni. A nem természetes személy adózó az eljárási illetéket, az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díjat és az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettséget elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján is teljesíthetik. Az adózó – ha végrehajtási eljárás alatt áll – a végrehajtói letéti számlára történő befizetés vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét EFER-en keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózók az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségüket belföldi fizetési számláról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással kötelesek teljesíteni. Az adózó az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét – ide nem értve a végrehajtói letéti számlára történő fizetést – EFER-en keresztül átutalással is teljesítheti az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibank felületén keresztül. A természetes személy adózó az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét – ide nem értve a végrehajtói letéti számlára történő fizetést – EFER-en keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.

Az adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét elektronikus fizetéssel is teljesítheti. A természetes személy adózó az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét – ide nem értve a végrehajtói letéti számlára történő fizetést – EFER-en keresztül internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.

A bankkártya használatával történő elektronikus fizetés az adózó illetékességétől függetlenül, az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain – annak nyitvatartási ideje alatt – rendelkezésre álló POS terminál segítségével lehetséges. (A bankkártyás fizetésről a 35. számú információs füzetben található részletes információ.)

Amennyiben az adózó több illetékköteles kérelmet nyújt be, de csak részben fizeti meg az eljárási illetéket, az Art. 71. §-ában foglalt szabályoknak megfelelően a teljesített befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni, és a meg nem fizetett illetéket kell az adózó adószámláján továbbra is előírni. Az adóhatóság az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet szabályai alapján az illetékköteles kérelem beérkezésének megfelelő esedékességgel kötelezettségként előírja a fizetendő eljárási illeték összegét az adózó adószámláján. Az adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 10. munkanapon ellenőrzi az eljárási illetéknek az adóhatóság által közzétett illetékbevételi számlára történő megfizetését. Amennyiben az adóhatóság észleli, hogy az eljárási illetéket nem, vagy nem teljes összegben fizették be, a hiányzó illeték összegét – a mulasztási bírsággal együtt – határozatban közli az adózóval, azzal, hogy amennyiben fizetési kötelezettségének a határozat közlésétől számított 8 napon belül eleget tesz, akkor a mulasztási bírságot nem kell megfizetnie. Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettséget az adózó felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, akkor a fizetendő illetéken felül késedelmi pótlékot kell fizetni és az adóhatóság a kötelezettség megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja [Itv. 82. § (1) bekezdése, Art. 220. § (1) bekezdése].

A meg nem fizetett eljárási illetéket és mulasztási bírságot az illetékes adóhatóság hajtja be az Art.-ben foglalt rendelkezések szerint. Adóügyekben az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a kérelem elbírálásának nem akadálya [Air. 46. § (2) bekezdése].

Abban az esetben, ha az adózó az adóhatóság illetékbevételi számlájára a jogszabályban szereplő mértéknél magasabb összegű illetéket fizetett meg, akkor az adózó az így keletkezett túlfizetés visszatérítését az Art. 74. §-a alapján – a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint – igényelheti, feltéve, hogy az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása nincs és bevallási kötelezettségeinek is eleget tett.

[Itv. 73. § (3) bekezdése, Az Art. 114. § (1) bekezdése alapján pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak minősülnek a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyek – ideértve az egyéni vállalkozót is. Adóig. vhr. 58. § (4)-(5) bekezdése. Adóig. vhr. 58. § (1)-(2) bekezdése. Adóig. vhr. 20. § (3) bekezdése és 58. § (3) bekezdése. Itv. 73. § (3) bekezdés, 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 5. §]

Az eljárási illeték megfizetése illetékbélyeggel

Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre) vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. Az illetékbélyeggel fizetendő eljárási illeték összegét oly módon kell kerekíteni, hogy az 50 forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és az azt meghaladó összeget pedig 100 forintnak kell számítani. Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az adózónak átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az az eljáró adóhatóság értékteleníti felülbélyegzéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték. Az értéktelenítést akkor is az az adóhatóság végzi, amelyiknél az eljárást kezdeményező iratot benyújtották, ha utóbb az ügyet más hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz teszi át. A megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg értékének visszatérítésére vonatkozó szabályokat az Itv. 94. §-a tartalmazza.

Illetékkötelezettség teljesítésének ellenőrzése

Az ügyben eljáró adóhatóság ügyintézője a hozzá került iratot minden esetben abból a szempontból is köteles megvizsgálni, hogy az iraton az illetéket szabályszerű időben, módon, vagy mértékben rótták-e le.

Amennyiben az adózó az illetékköteles eljárásoknál a közigazgatási hatósági eljárási illeték összegét az Itv. rendelkezéseivel ellentétesen a kérelmén illetékbélyeggel rótta le, a személyesen megjelenő adózótól a kérelem átvételét megtagadni nem lehet. A személyesen megjelenő adózó figyelmét fel kell hívni arra, hogy az eljárási illeték összegét az adóhatóság illetékbevételi számlájára haladéktalanul meg kell fizetnie vagy kérheti az eljárási illeték összegének átvezetését.

Ha az adózó az illetékköteles eljárásoknál az illetékbélyegben fizetendő eljárási illeték összegét az Itv. rendelkezéseivel ellentétesen az adóhatóság illetékbevételi számlájára fizette meg, a kérelmet be kell fogadni, és egyidejűleg fel kell hívni az adózó figyelmét, hogy az eljárási illetéket illetékbélyegben fizesse meg. Tájékoztatni kell továbbá, hogy kérheti a tévesen befizetett illeték visszatérítését az Art. adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint. Amennyiben az eljáró szervezeti egység megállapítja, hogy az adózó a közigazgatási hatósági eljárási illetéket az illetékbevételi számlára is megfizette, értesítő levélben tájékoztatja arról, hogy kérheti a tévesen lerótt illeték összegének kiutalását.

A témában megjelent előző részt itt olvashatja el!