Többletkockázat a lakóingatlanok iparűzési adójában

dr. Pauker Zoltán okleveles adótanácsadó, Andersen Zrt.

2022.11.04., 06:15 Frissítve: 2022.11.06., 09:32 1

Tetszik

A nagyobb volumenű lakóingatlan beruházások jellemzője, hogy – jelentős részben a banki finanszírozási elvárásoknak megfelelően – a beruházók projektcégekben fejlesztik az eladásra kínált ingatlanokat. Ennek folyományaként egy projekttársaság jellemzően egy beruházást hajt végre, melynek során a ráfordításai, köztük a lakásépítéshez kapcsolódó alvállalkozói teljesítések értéke, jellemzően a beruházás kezdeti éveiben, míg a bevételei jellemzően a beruházás befejezésének évében keletkeznek.

Ebben a helyzetben speciális probléma lehet az iparűzési adó helyes elszámolása. Kérdésként merül fel ugyanis, hogy a projekttársaság, melynek nettó árbevétele az alvállalkozói teljesítések időszakában a projekt egészét figyelembe véve csak relatíve alacsony összegben keletkezett, és ami túlnyomó többségben a beruházás befejezését követően realizálódott az iparűzési adó – és így az innovációs járulék – alapjának számításakor csökkentheti-e nettó árbevételét a korábbi adóévekben felmerült alvállalkozói teljesítések értékével.

Megjegyzem továbbá, hogy a fenti tevékenységre a számviteli törvénybe a közelmúltban bevezetett úgynevezett szerződés elszámolási egysége (projekt alapú elszámolás) számviteli szabályrendszer álláspontom szerint nem alkalmazható, mivel a lakások nem konkrét megrendelésre készülnek, tehát nem beszélhetünk a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termékről, ami a kérdéses elszámolás alkalmazhatóságának feltétele. [Számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 11. pont.]

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, hogy a helyi adókról szóló törvény szerint a lakóingatlan beruházója hogyan veheti figyelembe az iparűzési adó alapjánál az alvállalkozói teljesítményt!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)

BaraMa 2022. 12 13., 21:07

38/2010. Számviteli kérdésre adott PM válasz:
" .. Az 1990. évi C. törvény nem rendelkezik arról, hogy mely időszakban felmerült alvállalkozói teljesítés vonható le a nettó árbevételből. Ez azonban elmondható valamennyi nettóárbevétel-csökkentő tételről. Ennek oka az, hogy az iparűzési adót - összhangban a számviteli beszámoló készítésének időszakával - az üzleti évvel azonos adóévre kell megállapítani, bevallani, az iparűzési adó éves elszámolású adó.
Ebből az következik, hogy a 2009. január 1-jét követően értékesített új lakások előállításával összefüggésben azok az alvállalkozói teljesítések (generálkivitelezői, fővállalkozói szolgáltatások) vonhatók le az adóévben, amelyek az adott adóévben (üzleti évben) merültek fel. A levonható tétel adóalapban való figyelembevételének időszaka - éppen a számviteli elszámolás időszakával azonos adóév miatt - determinált, az nem „csúsztatható el” az értékesítés évére.
.....
A törvényi szabályozás abból indul ki, hogy egy vállalkozás folyamatosan működik, az egyes projektek keretében a lakások értékesítése folyamatos, ennél fogva minden évben van nettó árbevétel, amely fedezetet ad a levonható tételre. Sőt, az is előfordulhat, hogy a felek részteljesítésben állapodnak meg, s ily módon az építés ütemével azonos ütemben keletkezik árbevétel akkor is, ha a cég egyetlen projektet visz. A tulajdonosnak kell mérlegelnie, hogy projektcég keretében fejleszti az ingatlanát, vagy egy cégbe rendezi valamennyi projektjét, illetve azt, hogy vevőivel megállapodik-e részteljesítésben vagy sem."
forrás: jogtár - 1990. évi C. törvény 52. § 40. pontja.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.