hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítása nem is olyan egyszerű I. rész – példákkal

  • Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

Közeledik az iparűzésiadó-bevallás határideje, melynek során az adózók fő szabály szerint a nettó árbevételük alapulvételével kötelesek az iparűzési adó alapját és az adót kiszámítani. Kétrészes cikkünkben néhány, a gyakorlatban felmerülő problémára kívánjuk felhívni a figyelmet, melyek rávilágítanak arra, hogy sok esetben nem is olyan egyszerű az adóalap megállapítása még az egyszerűsített módszer alkalmazása mellett sem.

2023. január 1-jétől bevezettek egy új egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, mely számos vállalkozásnak nyújthat jelentős adóelőnyt. Az új módszert azon kisvállalkozások alkalmazhatják egy adott adóévben, melyek nettó árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot azzal, hogy a kizárólag kiskereskedelemi tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozók estén a bevételi határ 120 millió forint.

Helyi adókról további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat.

Az adóalap-megállapítás módszere bevételi sávokhoz igazodik melyek az alábbiak:

  • az adóalap önkormányzatonként 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot nem haladja meg;
  • az adóalap önkormányzatonként 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg;
  • az adóalap önkormányzatonként 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot – a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózó kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot – nem haladja meg.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, a gyakorlatban milyen problémákba ütközhet az adózó az adóalap megállapítása során! Mindezt gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Temetési segély összege

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Csoportos hipa

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozó által nyújtott adomány

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 July
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink