adozona.hu
A hipabevallás buktatói: a közvetített szolgáltatás
//test-adozona.hu/helyi_ado/hipa_helyi_iparuzesi_ado_Grant_Thornton_koz_522WML
A hipabevallás buktatói: a közvetített szolgáltatás
Bár a helyi iparűzési adó (hipa) első ránézésre nem tűnik bonyolult adónemnek, azonban rendkívül sok buktatót, vagy akár adminisztrációs nehézséget rejt magában. Az egyes adóalap-csökkentő tételek alkalmazása, a telephelyek közötti adóalap-megosztás, vagy a legutóbbi, szektorspecifikus módosítások (légitársaságokra vonatkozó új szabályok) mind-mind kihívást jelenthetnek a társaságoknak. A Grant Thornton Magyarország szakemberei írásukban egy, a társaságok számára régóta bizonytalanságot okozó és így potenciális kockázatforrást jelentő adóalap-csökkentő tételhez, a közvetített szolgáltatások meghatározásához adnak fogódzkodót.
A hipa alapja dióhéjban: a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk bekerülési értékével (ELÁBÉ), az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, a K+F közvetlen költségeivel, valamint a közvetített szolgáltatások értékével (az ELÁBÉ-vel összevontan a nettó árbevétel összegétől függően, sávosan, illetve egyes esetekben a kapcsolt felek adataival egybeszámolva). De mit is tekinthetünk a hipa szempontjából közvetített szolgáltatásnak, minek kell megfelelni a jogszerű adóalap-csökkentéshez?
Közvetített szolgáltatások a hipában
A hipa szempontjából közvetített szolgáltatás: „az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.”
A közvetített szolgáltatások meghatározásából adódóan tehát egyaránt meg kell felelni bizonyos tartalmi és formai elemeknek is. Fontos, hogy ezek a kritériumok egyenértékűek, és akár csak az egyik feltétel nem teljesülése is kizárja az adóalap-csökkentést – emelik ki a Grant Thornton Magyarország szakértői.
Mely tartalmi elemeknek kell közvetített szolgáltatások esetén megfelelni?
Közvetített szolgáltatások esetén mindig háromszereplős ügyletről van szó (továbbiakban a könnyebb érthetőség kedvéért az első szereplőt szolgáltatást nyújtónak, a középsőt adóalanynak illetve a harmadik szereplőt megrendelőnek fogjuk nevezni). Az adóalany mindig csak „beékelődik” a szolgáltatás nyújtója és a megrendelő közé.
Mindig meg kell valósulnia a közvetítésnek, vagyis mindig át kell futnia a szolgáltatásnak az adóalanyon. Nem jöhet létre közvetített szolgáltatás, ha az adóalany csak összehozza a feleket.
A közvetített szolgáltatásnak önálló, jól elkülöníthető szolgáltatásnak kell lennie. Vagyis nem tartozhat ebbe a körbe az a szolgáltatás, amely ahhoz szükséges, hogy az adóalany meg tudja valósítani a saját teljesítését a megrendelő felé. Azt, hogy az adott adózó milyen költségeket terhel át a megrendelőjére, vagy az árait hogyan határozza meg (milyen általa vásárolt szolgáltatások figyelembevételével) nem szabad összekeverni a közvetített szolgáltatás nyújtásával.
A szolgáltatást változatlan formában kell továbbítani, vagyis az adózó által nyújtott és igénybe vett szolgáltatásnak azonosnak kell lennie, mindemellett a közvetített szolgáltatásnak felismerhetőnek és beazonosíthatónak kell maradnia, hangsúlyozzák a Grant Thornton Magyarország szakértői.
A tartalmi elemekkel kapcsolatban minden ügyletet a saját háttere, illetve körülményei alapján kell megítélni. Így például egy termékértékesítő cégnél a fuvarozás jellemzően igénybe vett szolgáltatásnak minősül. Azonban a szerződés háttérből, a számlákból, illetve az ügylet körülményeiből az is előállhat, hogy a termék már az adóalany telephelyén a megrendelő tulajdonába kerül, és a megrendelő külön kéri a fuvar megszervezését az adóalanytól. Az adóalany ezzel megbíz egy fuvarozót, amely aztán a megrendelő kockázatára és felelősségére szállítja el az árut a megadott helyre. Amennyiben az adóalany egy ilyen fuvarozási szolgáltatást számláz tovább a megrendelő részére, úgy az már akár minősülhet közvetített szolgáltatásnak.
Saját példánknál maradva nem tekinthető közvetített szolgáltatásnak, ha egy adótanácsadás teljesítéséhez külső szakértő közreműködését is igénybe vesszük, még akkor sem, ha a szakértő díját külön tételként ügyfelünkre terheljük. Viszont más a helyzet akkor, ha egy teljes feladatot, mondjuk egy vámtanácsadást az ügyféllel egyeztetve teljes egészében kiszervezünk egy külső szakértő számára, és mi a válaszát változtatás nélkül továbbítjuk ügyfelünk számára – írják.
A formai elemek esetén is körültekintőnek kell lenni!
A tartalmi elemeknél könnyebben ellenőrizhető a formai követelményeknek való megfelelés, azonban e tekintetben is körültekintően kell eljárni: Egyrészt nem minden formai kritérium olvasható ki első látásra a definícióból, másrészt akár csak egy feltétel nem teljesítése miatt is eleshet a társaság az adóalap-csökkentés lehetőségétől.
Ezeket az elemeket a Grant Thornton Magyarország szakértői az alábbiakban foglalták össze.
- Írásos szerződés megléte a szolgáltatást nyújtó és az adóalany, valamint az adóalany és megrendelője között. A szerződés típusára nincs megkötés, valamint a szerződés szükséges elemei akár egy, akár több okiratban is megjelenhetnek. Sőt, szerződés létrejöhet egy e-mailen küldött és visszaigazolt megrendelés alapján is, ha a lényegi elemeket tartalmazza, és megfelelően dokumentált.
- Az adózó és megrendelője közötti szerződésnek magába kell foglalnia a közvetítés lehetőségét. a Grant Thornton Magyarország szakértői megjegyezik, hogy egy komplex ügylet esetében a szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy mely szolgáltatás kerül változatlan formában továbbértékesítésre.
- A számlából a közvetítés tényének megállapíthatónak kell lennie. Amit ebben az esetben ki kell emelni, hogy azzal, hogy az adóalany a számláján feltünteti, hogy „közvetített szolgáltatást tartalmaz”, még nem felel meg ennek a kritériumnak, csak akkor, ha egy az egyben egy közvetített szolgáltatást számláz tovább. Amennyiben azonban nem erről van szó, úgy a saját, illetve közvetített szolgáltatásokat külön kell kimutatnia a számlán, és szolgáltatásonként kell jelezni, hogy melyik a közvetített. Viszont nem kifogásolható, ha a közvetített szolgáltatásokat a számla elválaszthatatlan részét képező számlamelléklet sorolja fel.
- Szükséges az analitikus nyilvántartás vezetése is, amely alapján a bejövő és kimenő számlák, valamint az azt alátámasztó szerződés egymáshoz rendelhető (Kúriai ítélet alapján).
- A közvetített szolgáltatásról szóló bejövő számlák kelte nem lehet későbbi, mint a kimenő számlák kelte (Kúriai ítélet alapján).
Mint látható a közvetített szolgáltatások tartalmi és formai minősítése sok kérdőjelet vet fel, és igen körültekintően kell eljárni a tényleges tranzakciók vizsgálatakor. A különböző ágazatok esetében további formai kritériumok, elvárások is felmerülhetnek egyes Kúriai ítéletek alapján – írják.
Hozzászólások (0)