Adóköteles vagyontárgynak minősülhet-e az állami tulajdonban lévő ingatlan?

Megosztás Tetszik

Milyen építményekre terjed ki egy cég építményadó-kötelezettsége? Az állami, illetve önkormányzati tulajdonú építmények esetében egy vagyonkezelő társaság élhet-e építményadó-mentességgel? Olvasói kérdésekre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés első része részletesen így szólt: Víztermeléssel, -kezeléssel, -ellátással foglalkozó zrt. építményadó-kötelezettsége kiterjed a kút, medence, víztorony, átemelő építményekre?

A kérdés második része részletesen így szólt: Az állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló és víziközmű-szolgáltató társaság vagyonkezelésében lévő medence, víztározó, kút, átemelő, víztorony esetében is keletkezik a víziközmű-szolgáltató társaságnak építményadó-fizetési kötelezettsége, vagy az állami, illetve önkormányzati tulajdonú építmények esetében létezik jogszabály, ami alapján érvényesíthető mentesség a vagyonkezelő részére?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA a kérdés első részére:

A helyi adókról szóló 1990 évi C. törvény (Htv.) 11. § (1) bekezdése szerint adóköteles az önkormányzat területén található lakás vagy nem lakás céljára szolgáló épület vagy épületrész.

Vizsgáljuk meg először, hogy mi minősül épületnek. A törvény itt egy másik törvényt hív segítségül, mégpedig az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt.

Anélkül, hogy pontosan idézném a bonyolult fogalmat, lényegében építménynek számít minden építési tevékenységgel létrehozott, helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, víz vagy az azok alatti talaj megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

A Htv. azonban ezt a fenti meghatározást szűkíti és kimondja: épületnek csakis az olyan építmény számít, amely

„a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van”.

A fenti fogalom hangsúlyos lényegi eleme, hogy a szóban forgó külső tértől lehatárolt műszaki megoldás (szerkezet) alkalmas legyen a tartós vagy akárcsak időszakos emberi ott tartózkodásra és használatra. A kérdésből ezt nem tudom eldönteni. Ugyanakkor a Kúria Kfv.V.35.807/2015/5. számú ítélete is arra helyezi a hangsúlyt, hogy egy a tértől lehatárolt szerkezet vajon lehetővé teszi-e akárcsak az ideiglenes emberi ottartózkodást vagy sem.

A fenti ítélet felperese egyébként egy szennyvíz-tisztitó telep volt.

A Kúria a fenti ítéletében üvegháztetővel borított biológiai medence tekintetében állapította meg azt, hogy az ideiglenes ottartózkodás biztosítva van, így az építményadó-kötelezettség fennáll. A Kúria még annak ismeretében is alkalmasnak minősítette a fenti medencét az ottartózkodásra, hogy biológiai folyamatok miatt gázképződés alakul ott ki, ami nem teszi lehetővé az emberi ottartózkodást, de mivel ezek a folyamatok nem állandó jelleggel állnak fenn, így az ideiglenes ottartózkodás lehetséges, vagyis vonatkozik ezen szerkezetekre az építményadó-kötelezettség.

Mindezek alapján kellene meghatározni, hogy vajon egy kút, vízátemelő, medence és víztorony

szerkezetileg a tértől el van-e választva;

alkalmas-e akárcsak az ideiglenes ottartózkodásra.

Ha mindkét fenti kérdésre igen a válasz, akkor vonatkozik az építményadó kötelezettség a fenti szerkezetekre.

Még továbbmenve azonban meg kell azt is vizsgálnunk, hogy a fenti szerkezetek, ha nem minősülnek épületeknek, akkor épületrészeknek tekinthetőek-e?

Épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.

Az épületrész tehát valamely épület önálló rendeltetésű helyisége, mely önálló bejárattal rendelkezik és nincs külön, önállóan feltüntetve az ingatlan nyilvántartásban. Itt csak azt kell megvizsgálni, hogy egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek minősülnek-e a szóban forgó szerkezetek.

E fogalom a következőket foglalja magában: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész.

Melléképület, épületrész pedig a lom, tüzelő, kerékpár, szerszám, babakocsi tárolására szolgáló és emberi ottartózkodásra még ideiglenesen sem alkalmas épületrész.

A fenti hosszas fejtegetés után álláspontom szerint a kérdésben szereplő szerkezetek nem tekinthetők épületrésznek, mert nem felelnek meg a nem lakás célú épületrész fogalmának (vagyis nyilvánvalóan nem lom, szerszám, babakocsi tárolását szolgáló szerkezetek és nem is garázs, raktár, üvegház stb.).

Az épület fogalmának azonban sajnos megfelelhetnek a fenti szerkezetek, különösen a medence és a víztorony. A kút esetében az ideiglenes emberi ottartózkodás szinte bizonyosan kizárt, de sok esetben ezt csak szakértői szemle tudja igazán eldönteni.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA a kérdés második részére:

A Htv. 3. § (5) bekezdése értelmében az államra nem vonatkozik a törvény hatálya. Vagyis állami tulajdont nem adóztathat az önkormányzat.

Ha vagyonkezelői jogot szerez az állami ingatlanon bárki, akkor viszont ezen jog jogosultja az adóalany. Tehát könnyen lehet, hogy mégis adóköteles vagyontárgynak minősül egy állami tulajdonú ingatlan is.

Igaz, 2023 január 1-jétől az egyesület, alapítvány és a közfeladatot ellátó non-profit gazdasági társaság is mentes az adó alól, ha állami tulajdonban lévő ingatlanon meglévő vagyoni értékű jog jogosultjaként használja az ingatlant.