adozona.hu
Így állapítható meg az őstermelő iparűzési adójának alapja
//test-adozona.hu/helyi_ado/Tobbfelekeppen_is_megallapithato_az_osterme_W3BQ34
Így állapítható meg az őstermelő iparűzési adójának alapja
Olvasónk arról érdeklődött, hogy az őstermelő helyi iparűzési adó alapjának megállapításánál a bevételnél figyelembe kell-e venni a különböző (például földalapú) támogatások összegét? Lepsényi Mária adószakértő válaszát közöljük.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. §-ának (1) és (2) bekezdései értelmében adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. A Htv. alkalmazásában vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 ezer forintot meghaladja [52. § 26. pont b) alpont].
A mezőgazdasági őstermelő esetében a Htv. szerinti nettó árbevétel a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – általános forgalmi adó nélküli – ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény (Sztv.) alapján egyéb bevételként kellene elszámolni.
Az Sztv. az egyéb bevételek között szabályozza – többek között – a különféle jogcímen kapott (például egységes területalapú) támogatásokat. Ezen bevételek tehát nem minősülnek a Htv. szerinti nettó árbevételnek, így az iparűzési adó alapjának megállapítása során nem vehetők figyelembe.
A területalapú támogatás a mezőgazdasági tevékenység gyakorlásától nem szakítható el teljes mértékben. Ezen támogatás azonban nem a termék eladásával és/vagy nem a szolgáltatás nyújtásával áll közvetlen összefüggésben, nem annak eredményéhez köthető, ezért e bevétel nem tartozik az iparűzésiadó-köteles nettó árbevételbe.
A nettó árbevétel és az anyagköltség szempontjából említést érdemel a gázolaj felhasználás. A gázolaj felhasználásra tekintettel visszatérített jövedéki adó az Sztv. szerint egyéb bevételnek minősül, tehát azt a nettó árbevétel és az iparűzési adó alapjának a megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A gázolaj jövedéki adója a gázolaj bekerülési értékének része, ezért a gázolaj felhasználásakor azt anyagköltségként kell elszámolni, és ekként azzal csökkenthető a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjának kiszámítása során.
A Htv. 39/A §-a (1) bekezdésének a) pontja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó számára lehetőséget ad arra, hogy az adó alapját a Htv. 39. § (1) bekezdésben foglalt főszabálytól eltérően állapítsa meg. Ennek megfelelően az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka [Htv. 39/A § (2) bekezdés].
Ha a vállalkozó nettó árbevétele az adóévet megelőző évben a 8 millió forintot nem haladta meg, akkor arra is lehetősége van, hogy az adó alapját a nettó árbevétel 80 százalékában állapítsa meg [Htv. 39/A § (3) bekezdés].
Az adó alapjának egyszerűsített megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.
Hozzászólások (0)