Több településen működik a cég? Így kell megosztani az iparűzési adót

Megosztás Tetszik

Egy kft. építőipari tevékenységet gyakorol. Három területen meghaladta a 181 napot a tevékenysége és még egy településen ideiglenes iparűzési adóra is kötelezett. Hogyan történik a megosztás, ha van ideiglenes iparűzési adó is? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

Az iparűzésiadó-kötelezettséget adóévenként kell megítélni – bocsátotta előre szakértőnk. 

Ha építőipari tevékenységet folytat, és folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, akkor az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után naptári naponként legfeljebb 5000 forint iparűzési adót fizet, a tényleges mértéket a helyi önkormányzati rendelet határozza meg.

Ha az építőipari tevékenység folytatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. 

Tehát a leírt esetben az ideiglenes helyi iparűzési adót a vállalkozás megfizeti a helyi önkormányzati rendelet szerinti tételes mértékben a naptári napok arányában.

Ezen kívül a másik három építkezés esetén az állandó jellegű iparűzési adót fog fizetni a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény  (Htv.) 39. §-ában definiált adóalap után, és annak alapját a törvény mellékletében meghatározottak szerint kell megosztania, a megosztást egyébként nem befolyásolja az előzőeken leírt ideiglenes iparűzési adó.

E szerint, ha a vállalkozó állandó iparűzési adóalapja a tárgyévet megelőző teljes adóévben (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni:

1.1.  személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere,

1.2.  eszközérték arányos megosztás módszere,

2.1. komplex módszer.

Ha a vállalkozó adóalapja a tárgyévet megelőző teljes adóévben meghaladta a 100 millió forintot, köteles a komplex módszert alkalmazni (lásd a helyi adó törvény mellékletét).

Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [Htv 52. § 62.] – döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően – adóalapját következők szerint is megoszthatja:

Az adóalap 50 százalékát a székhelye és a Htv. 52. § 31. pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50 százalékát pedig a Htv. 37. § (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó a Htv 37. § (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani.