hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Iparűzési adó a tárgyi eszközök értékesítése után? Erre figyeljen!

  • Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

Írásunkban a tárgyi eszközök átminősítésének szempontjait ismertetjük.

Vegyük a következő példát!

Adott egy belföldi jogi személy, amely „6820 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése” főtevékenységet folytat. Több ingatlant is megvásárol, melyből egyet saját célra irodának használ évekig, egyet pedig üzlethelyiségként bérbead. Később a társaság fel szeretne hagyni a bérbeadási tevékenységgel, és az összes ingatlant el kívánja adni. Kérdésként merül fel, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevétel iparűzésiadó-alapot képez-e? Az eladásig az ingatlanokat tárgyi eszközként tartották nyilván.

Az iparűzési adót szabályozó 1990. évi C. törvény (hipa-törvény) 52. § 22. pontjának a) alpontja értelmében az adó alapjaként a számviteli törvény szerinti nettó árbevételként kimutatott összeget kell tekinteni, ez az adóalap-számítás kiindulási pontja.

A számviteli törvény 72. § (1) bekezdése értelmében értékesítés nettó árbevételének minősül a vásárolt vagy saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások ellenértéke.

Tehát, ha a szóbanforgó ingatlanok vásárolt vagy saját előállítású készletnek minősülnek, akkor az azok értékesítéséből származó bevétel valóban az iparűzési adó alapjába számítana bele.

Kétségtelen, hogy a vállalkozás a szóban forgó eszközöket tárgyi eszközként használta, hiszen tartósan, 1 éven túl álltak a cég rendelkezésére. Márpedig tárgyieszköz-értékesítésből származó bevétel nem lehet az iparűzési adó alapja.

Az Adózóna helyi adókkal kapcsolatos egyéb cikkeit ITT, a számviteli témájú írásokat ITT találja.

A számvitelben azonban van egy olyan szabály, hogy ha egy eszköz rendeltetése megváltozik, akkor azt a rendeltetésének megfelelően át kell sorolni. Így például, ha a tartós használat helyett a rövid távú továbbértékesítési cél kerül előtérbe, akkor az átsorolást meg kell tenni, s ez esetben már készletként kerül értékesítésre. Csakhogy ebben az esetben a kapott bevétel már ipaalapot fog képezni.

A számviteli törvény 23. § (5) bekezdése értelmében az átsorolást legkésőbb a mérlegkészítési időszakban, a fordulónapra vonatkozólag kell megtenni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink