Rendet raknának a helyiadóztatásban

Megosztás Tetszik

Jogtalan adóbeszedési eljárásokkal zaklatják a turistákat a helyi ellenőrök, bár idegenforgalmi adót csak a szállásadótól követelhetnének. Nem túl eredményesek a szúrópróbaszerű iparűzési ellenőrzések, miközben az iparűzési adó minimumát sem állapították még meg - sorolta a helyi adózás problémáit Szmetana György, a TÖOSZ helyiadó-szakértője a Rádió Orient műsorában. Az ősszel érkező adócsomag több szempontból is javulást hozhat.

Jogtalan adóbeszedési eljárásokkal zaklatják a turistákat a helyi ellenőrök, bár idegenforgalmi adót csak a szállásadótól követelhetnének. Nem túl eredményesek a szúrópróbaszerű iparűzési ellenőrzések, miközben az iparűzési adó minimumát sem állapították még meg - sorolta a helyi adózás problémáit Szmetana György, a TÖOSZ helyiadó-szakértője a Rádió Orient műsorában. Az ősszel érkező adócsomag több szempontból is javulást hozhat.
Az idegenforgalmi adó beszedése az utóbbi időben számos visszaéléshez vezetett. A jelenség magyarázata a TŐOSZ helyiadó-szakértője, Dr. Szmetana György szerint abban keresendő, hogy az elmúlt 20 évben nagy változás állt be az adónem normatív támogatásában. Korábban úgynevezett „üdülőhelyi normatíva címén az idegenforgalmi adót befizető és beszedő települési önkormányzatok minden egyes adóforintra kaptak 2 forint költségvetési támogatást”. A normatíva megszüntetésével új rendszert vezetett be a Nemzetgazdasági Minisztérium: pályázni kell a beszedett idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásra. Azonban ennek az aránya már kevésbé kedvező, és feltétele, hogy az önkormányzat számlájára bizonyítottan beérkezzen az adó.

Tudatlanság vezethetett olyan esetekhez, hogy szórakozó társaságokat igazoltattak önkormányzati adóellenőrök. „A törvény egyértelműen fogalmaz: az idegenforgalmi adót a szállásadó szedi be, s ha ő ezt elmulasztotta, akkor sem a vendégtől, hanem a szállásadótól követelheti az önkormányzati adóhatóság”- állapította meg Szmetana György, hangsúlyozva, a magánszemélyek vendégeinek adóztatása jogtalan gyakorlat.

Az idegenforgalmi adó alanya az a magánszemély lehet, aki az adott településen életvitelszerűen nem él, de ott üdülési vagy más szórakozási céllal vendégéjszakát tölt. Mentességet élveznek, akik tanulás, munka, szolgálat vagy gyógykezelés miatt tartózkodnak a településen, illetve a 18 év alattiak, de a helyi vezetőség további kedvezményeket állapíthat meg.

A szakértő hallgatói kérdésre válaszolva elmondta, az iparűzési adó alanyának szúrópróbaszerű okmány-ellenőrzése nem vezethet hiteles eredményre, annak alapján nem lehet korrekt módon adóalapot megállapítani. „Az adóigazgatási jegyzőkönyvnek megalapozottnak kell lenni, minden állítást dokumentummal kell alátámasztani.” Szmetana György azt javasolja minden önkormányzatnak, hogy kerülje a szúrópróba jellegű vizsgálatot, „ellenőrzésnél minden bizonylatot, kapcsolódó szerződést, könyvviteli mérleget, főkönyvi kartont át kell nézni”.

Országos szinten csökken az iparűzésiadó-bevétel, a TÖOSZ képviselője elmondta, zsugorodik az adóképesség. Egyre több adózó vonja ki a telephelyét adott településről, s ez a költségvetési támogatásokat érzékenyen érinti, szükséges lenne tehát a termelők számára kedvező intézkedésekkel vonzóbbá tenni a helyi adózást.

Az ősszel várható adócsomagtól a TÖOSZ több jelentős változtatást remél. Szmetana György szerint az iparűzési adó minimumának megállapításával elejét lehetne venni, hogy az adózó vállalkozókat a különböző települések átcsábítsák székhelyükről. Ezenkívül a befolyt adóbevétel egy részét egy megyei fejlesztési alap forrásává kellene tenni, amely kiegyenlítő tényezőként működhetne. Az építményadó vonatkozásában remélik, hogy megszűnik a rend, ami szerint csak az épületek adóznak. „Azok a típusú építmények, amelyek hasznot hoznak, de nem minősülnek épületnek, végre kerüljenek bele az adózási körbe. Ezzel bővülhetne az önkormányzatok mozgástere." A szakértő a nyílt garázsok, parkolók példáját említi, amelyek után telekadó sem követelhető, mivel beépített telkekről van szó. A gépjárműadó kezelésének kérdésében a műsor vendége úgy foglalt állást, nem szerencsés, hogy a hibákért, tévedésekért a helyi adóhatóság vezetőjét bírságolják, a fegyelmi eljárás adekvát módja a felelősségre vonásnak.

Az önkormányzati belső kontrollról Szmetana György kijelentette, javításra szorul. „Ha szigorú akarok lenni, azt kell mondjam, nem működik". A pénzügyi ellenőrzést még többé-kevésbé működőképesnek látja, de az úgy nevezett FEUVE, a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést egyáltalán nem. „Nincsenek ellenőrzési nyomvonalak, a szabálytalanságok kezelésére, kockázat kezelésre vonatkozó szabályzatok”.