hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nettó árbevétel az iparűzési adózásban – egyéni vállalkozók, őstermelők

  • Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

A 2023-as évtől az iparűzési adó alanyai már nem élhetnek a koronavírus-járvány miatt 1 százalékban maximált ipamértékkel, ezért fontos tisztázni, hogy az iparűzési adózásban pontosan milyen tételek tartoznak az adó alapjába.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. § (1) bekezdése értelmében az adó alapja a nettó árbevétel, melyet csökkent az eladott áruk beszerzési értéke (Elábé), a közvetített szolgáltatások értéke, az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítések értéke és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei.

Az adóalap-kalkuláció alapja tehát a nettó árbevétel, melynek számítását a Htv. 52. § 22. pontja határozza meg. Ennek értelmében a nettó árbevételt külön kell vizsgálni a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások és az szja-törvény hatálya alá tartozók esetén. Külön szabályok vonatkoznak a katás vállalkozókra és az új tételes-sávos adóalap-megállapítást választó kisvállalkozókra is.

A nettó árbevétel meghatározása a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozóknál az írásunk első részében, a számviteli törvény szerinti vállalkozásoknál bemutatottaktól némileg eltérő szabályok szerint történik.

Az szja-törvény hatálya alá tartozó valamennyi egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő esetén csakis azon bevételek számítanak nettó árbevételnek az iparűzési adózásban, melyeket valamely termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással szoros összefüggésben szereztek.

A törvény rögzíti, hogy mindazon vállalkozói bevételek, melyek a számviteli törvény szerint egyéb bevételnek minősülnének, nem számítanak nettó árbevételnek. Vagyis az egyéni vállalkozóknak és mezőgazdasági őstermelőknek a kapott támogatásokat akkor sem kell nettó árbevételnek tekinteniük, ha azokat a vállalkozói bevételek között elszámolták. A kizárólag vállalkozási célból használt tárgyi eszközök értékesítéséből befolyt bevételeket sem kell nettó árbevételként elszámolniuk az iparűzésiadó-alapnál.

Az Adózóna helyi adókkal kapcsolatos további írásait ITT, a 2024-es adóváltozással kapcsolatos cikkeket ITT találja. A HVG ADÓ 2024 különszámát ITT rendelheti meg kiadói kedvezménnyel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a kataalany egyéni vállalkozókra irányadó előírásokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink