Kúriai határozat a telekadóról, további hét határozat és hat rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben

Megosztás Tetszik

A Magyar Közlöny 2023. évi 28. számában összesen hat rendelet és nyolc határozatot hirdettek ki, közöttük többek között a telekadó mértékének helyes megállapításáról szóló Köf.5.023/2022/11. számú kúriai határozatot.

A Magyar Közlöny 2023. évi 28. számában február 23-án közzétett Köf.5.023/2022/11. számú kúriai határozat szerint a telekadó mértékének megállapításakor az önkormányzatnak figyelembe kell vennie az illetékességi területén fekvő telkek (közpark, közút) közösségi funkcióját.

A döntés alapját képező eljárás azért indult, mert a Budapest Fővárosi XIII. kerületi Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság határozataival a felperes tulajdonában álló négy helyrajzi szám alatt található ingatlan vonatkozásában 2015–2020. évekre összesen 43 496 250 forint telekadó fizetésére kötelezte a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) és Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 53/2011. önkormányzati rendelete (Ör.) alapján.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest XIII. kerület Duna – Meder utca – Cserhalom utca – Rákos-patak által határolt terület építési szabályzatáról szóló – 2019. június 29. napjáig hatályos – 37/2001. önkormányzati rendelete az ingatlanokat kiemelt szabályozást igénylő, összvárosi érdekű területnek, a területhasználat módja szerint az első ingatlant közparknak, a Duna-parton végighúzódó zöldterületnek; a második és negyedik ingatlant övezetbe nem sorolt közterületeknek, közlekedési területnek, közútnak; a harmadik ingatlant pedig közparknak minősítette már 2015. évet megelőzően.

A felperes – a 2005. augusztus 16. napjától 1/1 arányban tulajdonában álló – első ingatlant az önkormányzat részére értékesítette, az önkormányzat tulajdonjoga 2017. június 21. napján került bejegyzésre. A harmadik ingatlant az önkormányzat részére telekcsere útján értékesítette a 2018. április 10. napján kelt szerződéssel. A második és negyedik ingatlan vonatkozásában felperes és az önkormányzat között 2009. július 14-én létrejött VI-4/313/2009. számú megállapodás szerint felek „kölcsönösen egymással szemben szerződéskötési kötelezettséget” vállaltak arra, hogy az ingatlanra „külön szerződést (…) kötnek egymással, amelynek alapján az Önkormányzat” az ingatlan „1/1 arányú kizárólagos tulajdonát, kivett közút megnevezéssel megszerzi.”

A másodfokú hatóságként eljárt Budapest Főváros Kormányhivatala, mint az indítványozó előtt folyó perek alperese az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Indokolása szerint a Htv. nem mentesíti az ingatlant az adó alól, a közpark mint művelés alól kivett terület a telekadó hatálya alá tartozik (Htv. 52. § 16. pontjában nem szerepel), ezért az ingatlan adótárgy.

A felperes a másodfokú döntésekkel szemben közigazgatási pert kezdeményezett az indítványozó bíróság előtt, melyben elsődlegesen a határozat megváltoztatását kérte a terhére megállapított telekadó fizetési kötelezettség törlésével, másodlagos a határozat elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte.

Az indítványozó bíróság szerint az adó mértékének megállapításakor, az Ör. szabályozási módja nem áll összhangban a Htv. 6. § c) pontjával, és a 2017. január 1-jétől hatályos Htv. 7. § g) pontjával, így azzal a törvényi előírással, amely szerint az önkormányzatnak az adómérték megállapításakor figyelemmel kell lennie az illetékességi területén elhelyezkedő telkek sajátosságaira, ami a telekadó szabályozásakor a telkek értékére, forgalomképességére és használatára kihatással lévő sajátosságokat is jelenti.

A Kúria mindenekelőtt az Ör.-ben meghatározott telekadó mértékét, majd az adómérték megállapítása során az önkormányzati mérlegelés jogszerűségét vizsgálta.

A határozat kimondja: az önkormányzat azzal, hogy a telekadó mértékének megállapításakor nem vette figyelembe az illetékességi területén fekvő telkek (közpark, közút) közösségi funkcióját, nem teljesítette a Htv. által a helyi sajátosságok figyelembevételére vonatkozó differenciálási kötelezettségét.

A 2023. évi 28. számú Magyar Közlönyben a Köf.5.023/2022/11. számú határozat kihirdetésén túl az alábbi rendeletek jelentek meg:

• a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009 kormányrendelet módosításáról szóló 51/2023. kormányrendelet;
• az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló 194/2016. kormányrendelet módosításáról szóló 52/2023. kormányrendelet;
• a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. kormányrendelet módosításáról szóló 435/2022. kormányrendelet eltérő szöveggel történő hatályba léptetéséről szóló 53/2023. kormányrendelet;
• a földvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 30/2015. FM rendeletnek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról 9/2023. AM rendelet;
• a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló 55/2015. NFM rendelet módosításáról szóló 3/2023. ÉKM rendelet;
• a Magyarország szomszédságában zajló orosz–ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek listájáról, valamint az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. kormányrendelet szerinti szakvélemény kiadásának részletes szabályairól szóló 4/2023. ÉKM rendelet;
• a tartósan vagy véglegesen fennálló, önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szoruló kommunikációs fogyatékossággal élő személyek fogyatékossági támogatására való jogosultság szabályozásával kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenesség megállapításáról szóló 2/2023. AB határozat;
• a helyközi autóbusz-közlekedés közszolgáltatásának pályáztatásához szükséges intézkedésekről szóló 1049/2023. kormányhatározat;
• címrendi módosításról és kiegészítésről, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a Rezsivédelmi Alap központi kiadása előirányzatból történő, fejezeten belüli előirányzatátcsoportosításról, valamint kormányhatározat módosításáról szóló 1050/2023. kormányhatározat;
• a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat terhére történő előirányzat-átcsoportosításról szóló 1051/2023. kormányhatározat;
• az Északkelet-Magyarországon megvalósuló nagyberuházásokhoz szükséges villamosenergia-hálózatfejlesztéshez köthető forrásbiztosításról szóló 1052/2023. kormányhatározat;
• az „51 db CAF villamos beszerzése Budapest részére” megnevezésű projekt támogatásáról és ezzel összefüggésben az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1247/2016. kormányhatározat módosításáról szóó 1053/2023. kormányhatározat; valamint
• a GINOP-7.1.9-17-2017-00003 azonosító számú, „Hévíz Gyógyhely fejlesztése” című projekt támogatásának növeléséről, valamint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1006/2016. kormányhatározat módosításáról szóló 1054/2023. kormányhatározat.

A Magyar Közlöny 2023. évi 28. számát ITT olvashatja el.