adozona.hu
Iparűzésiadó-bevallás több telephely esetén: lehet-e nullás az egyik településen?
//test-adozona.hu/helyi_ado/Iparuzesiadobevallas_tobb_telephely_eseten__YN846G
Iparűzésiadó-bevallás több telephely esetén: lehet-e nullás az egyik településen?
Társaságnak több városban van telephelye. A hipabevallást a Htv. mellékletének 2.1 pontja alapján személy- és eszközarányosan osztja meg. Van egy város, melyhez sem személyi, sem eszközértéket nem tudnak rendelni. Lehetséges kettő bevallást benyújtani, mely esetben egyik azokra a városokra vonatkozik, melyekben vannak költségek, a második bevallást pedig nullásan, arra a városra vonatkozóan, ahol nem merül fel költség? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Számolni kell azzal, hogy eszközérték keletkezik a nullára leírt eszközöknél is, valamint a bérelt eszközök esetén is. Személyi jellegű ráfordítás keletkezhet olyan ügyvezető után is, akivel kapcsolatban nincs személyi jellegű ráfordítás (ez esetben évente 500 ezer forintot kell figyelembe venni).
Az ügyvezető utáni személyi jellegű ráfordítás szétosztásánál a törvény kimondja, hogy legalább 10 százalékot a székhelynél, és maximum 90 százalékot a telephelyeknél kell figyelembe venni. A telephelyek közötti ügyvezetői személyi jellegű ráfordítás szétosztására nincs további szabály, így – szakértőnk álláspontja szerint –egy reális, igazságos módszer alapján azt szét kell osztani.
Ha a fenti információk nem segítenek, akkor felmerül kérdésként hogy valóban van-e telephelye a vállalkozásnak az adott önkormányzatnál?
Hozzászólások (3)
A törvény Mellékletének 7. pontja rögzíti azt, hogy nem lehet olyan megosztási módszert alkalmazni amely nulla adóalapot eredményezne egy önkormányzat területén
üdv
Amennyiben csak eszközérték megosztás van és csak székhelyszolgáltatás és az eszköz a telephelyen van egy szálloda akkor is ragaszkodika bevallás ahhoz, hogy nem lehet nullás a megosztás.
Én nem olvastam a törvényben, hogy pusztán azért kell egy másik megosztási módszert választani, mert nullára jön ki a telephelyen az adóalap, de egyébként is a törvényben egy ilyen mondat, hogy "nem lehet nulla" a magyar jogalkotás színvonalát minősíti.
Miért nem lehetett tételes szabályokat írni?
Ha a választott megosztási módszer nem eredményes, akkor a matematika szabályai szerint lehet nulla a telephelyre, telephelyekre jutó adóalap azt vélelemmel nem lehet pótolni!
Ezt a Baranya megyei bíróság még 2010-ben kimondta, a Pénzügyminisztérium pedig törvénymódosítási javaslatot tett. Ha esetleg lenne egy hasonló ügy, akkor ugyanezt kimondhatja egy törvényszéki bíró a telephelyekre vonatkozóan és így (talán) a Pénzügyminisztérium valamilyen fennhéjázó magyarázat mellett végre helyretenné a témát.
A kínos ítélet itt megtalálható: https://drive.google.com/file/d/0Bz1m7tFnduvrUUl5MS1tU2hIcUk