Iparűzési adó csökkentése, adóalap megosztása – három kérdés, három válasz

Megosztás Tetszik

Az Adózóna olvasóinál az iparűzési adó kapcsán felmerült kérdésekre válaszolt Szipszer Tamás adószakértő.

Évközi székhelyváltozás

Egy belföldi székhellyel rendelkező, a NAV-nál katásként nyilvántartott egyéni vállalkozó év elején elfelejtett bejelentkezni a székhely szerinti önkormányzatnál a kata alá. Az elmúlt időszakban nem volt bevétele, viszont az év hátralévő részében jelentős árbevételre tenne szert. Ha marad a jelenlegi székhelyén, akkor nyilvánvalóan a teljes bevételét "normál" módban adózná le. Járható megoldás lehet-e az, ha az egyéni vállalkozó idén júliusban székhelyet vált, és az új önkormányzatnál bejelentkezik a kata-elszámolás alá? Így a "régi" székhelyen, árbevétel nélkül nulla adót fizet, az új székhelyen pedig katázik. Lehetséges-e, és jogszerűen jár-e el?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Sajnos két problémával is szembesülnie kell évközi székhelyváltozás esetén:

1. A helyi adókat szabályozó 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/B § (9) bekezdése két esetben teszi lehetővé a tételes adóalap választását. Az egyik eset, ha egy adott év február 15-éig bejelenteni ezen választását. A másik, ha a kataalanyiság kezdő napját követő 45 napon belül jelenti be a tételes adóalap választását.

A törvény tehát évközi székhelyáthelyezés esetén erre nem ad lehetőséget, így elvileg ez nem járható út.

2. A másik probléma az, hogy ha egy adott adóévben több székhelyen vagy telephelyen folytatott tevékenységet, akkor az adó alapját köteles megosztani úgy, hogy nem választhat olyan módszert, amely egy adott helyen nulla forint adóalapot eredményezne.

Vagyis hiába nem ért el bevételt az egyik székhelyen, ha később másik székhelyén bevételt ér el, akkor az adott évben szét kell osztani (például naptári napok arányában) az adóalapot.

Összességében tehát úgy gondolom, hogy évközi székhelyváltás esetén is csak 2022. január 1-jétől választhatná a tételes adóalapot, ha azt bejelenti 2022. február 15-éig.

Nullás iparűzésiadó-alap megosztása

Köteles-e egy kft. az iparűzésiadó-alapjának megosztását a székhelye és telephelye között elvégezni abban az esetben, ha kezdő vállalkozásként adóalapja adott évben nulla, nem számolt el még árbevételt?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Igen, köteles elvégezni a megosztást. Ha a vállalkozói szintű adóalapja nulla, akkor értelemszerűen mindkét önkormányzat területén nulla adóalap jön ki. Mindkét önkormányzati adóhatósághoz be kell nyújtania a bevallást.

Iparűzési adó csökkentése

Iparűzési adó kapcsán merült fel kérdés, melyre ellentétes információkat kaptam. Az útdíj mértékét 7,5 százalékban az adóból vagy az adóalapból lehet levonni? A könyvelő az adóalapot csökkentette, értelmezésem szerint az adót lehet vele csökkenteni a Htv. 40/A §-a szerint. Illetve ugyanerre az útszakaszra túlsúlydíjat is kénytelen a számviteli törvény alá tartozó vállalkozás fizetni. A túlsúlydíjjal lehet csökkenteni a hipát vagy a hipaalapot? A hipából levonható az anyagköltség? A könyvelő szerint, ha a vállalkozás megveszi az autógumit, és a felszerelését maga végzi el, az elszámolható, de ha a szervíz fel is szereli a megvásárolt gumit, akkor szolgáltatásnak minősül, így nem vonható le az adóból.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A Htv. 40/A § (1) bekezdése értelmében a fizetendő adóból levonható az adóalany által költségként, ráfordításként elszámolt belföldön vagy külföldön az autóutak, főutak használatáért fizetett a megtett úttal arányos díjnak valamint a főutak, autópályák használatáért fizetett díjnak (útdíj) összege.

Tehát az útdíj az magát az adót csökkenti. Az útdíj fogalmát részletesen tárgyalja a 2013. évi LXVII. törvény (útdíjtörvény) 4. §-a. E szerint az útdíj számításánál az útdíj részeként kell tekinteni az infrastruktúra díj és bizonyos esetben a külsőköltség díj is.

Az infrastruktúra díj az az útdíj azon eleme, amit az utak fenntartása, építése, fejlesztése érdekében kell fizetni. A külsőköltség díjat pedig a légszennyezettség és zajártalom miatti költségekre kell fizetni.

A túlsúlydíjat külön jogszabály (36/2017. NFM rendelet) határozza meg, így az nem része az útdíjnak, azzal nem csökkenthető az éves adó.

Ami pedig az autógumi-vásárlás kérdését illeti: anyagköltségként csakis az olyan eszközök bekerülési értéke vehető figyelembe, melyek jellemzően rövid távon – 1 évet meg nem haladóan – szolgálják a vállalkozási tevékenységet (alapanyag, segédanyag, üzemanyag, szerszámok, munkaruhák stb).

Az autógumik jellemzően nem tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, így ha csupán gumivásárlás történik, akkor a gumik felszerelésekor anyagköltségként kell elszámolni azokat.

Ha azonban a gumikat egy szakszervíztől szerzik be, mely szervíz a felszerelést is vállalja, akkor itt arról van szó, hogy a vállalkozás egy szolgáltatást vett igénybe, melynek célja a gépjármű üzembiztos állapotának a fenntartása, vagyis ez esetben nem anyagköltséget, hanem egyéb igénybe vett szolgáltatást számolunk el. Utóbbi esetben az iparűzési adóalap nem csökkenthető.