adozona.hu
Iparűzési adó bevallása több fióktelepnél
//test-adozona.hu/helyi_ado/Iparuzesi_ado_bevallasa_ket_fioktelepnel_6GF001
Iparűzési adó bevallása több fióktelepnél
Üres a fióktelep, hogyan kell bevallani az iparűzési adót? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Budapesti székhelyű kft. – melynek előző évi bevétele jóval meghaladja a 100 millió forintot – két fiókteleppel rendelkezik egy-egy vidéki városban. Az egyik fióktelepen vannak alkalmazottak és eszközök is telepítve, míg a másik fióktelepen tulajdonképpen nincs már érdemi munka (itt alkalmazott sem tevékenykedik, és eszköz sincs kihelyezve, valójában ez egy korábban szívességi használatú lakás, ami jelenleg üres). A kft. egy fő főállású munkavállalót alkalmaz ügyvezetőnek, aki a budapesti székhelyen tevékenykedik, munkabérrel ellátottan. Információink szerint a 2017. évi iparűzésiadó-bevallásokat a kombinált módszerrel kell elkészíteni, ennek elvét és módszerét szeretném megtudni a fenti tényállás alapján, külön kiemelve az „üres” fióktelep vonatkozásában – kérdezte olvasónk.
Szakértőnk válasza szerint a kérdező jól látja a megosztás módszerét. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a vegyes (következő) adóalap megosztási módszert alkalmazni.
Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni.
Az adóalapot tehát két részre - személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre - kell osztani. Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével.
Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével.
Az adóalapmegosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni, ami elég pontosnak minősíthető.
A megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.
Ezen kívül más fontos elveket nem mond a törvény. Ebből adódóan két megoldás lehetséges az üres fióktelepre: vagy megszüntetik azt hivatalosan is a tényleges tartalomnak megfelelően, vagy az előző elvek mentén mégis úgy telepítik az erőforrásokat, hogy nullától eltérő adóalap jöjjön ki minden telephelyre.
További részletekre csak a tényleges adatok birtokában lehetne kitérni – szögezte le szakértőnk.
Hozzászólások (0)