Erre figyeljen, amikor az idegenforgalmi adóval számol!

Megosztás Tetszik

Az idegenforgalmi adó sajátos helyet foglal el a helyi adók között, hiszen ezt az adót nem az a személy fizeti meg az önkormányzati adóhatóság felé, akit az ténylegesen terhel. Az összeget ugyan a szolgáltatást igénybe vevő, így végső soron a fogyasztó fizeti, de az adó beszedése és elszámolása a szállást szolgáltató feladata.

Az idegenforgalmi adóval kapcsolatban is elmondható – ahogy több más helyi adóval összefüggésben is –, hogy az adott önkormányzat szabadon dönthet annak bevezetéséről helyi önkormányzati rendelet megalkotásával.

Az idegenforgalmi adó azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként egy adott önkormányzat területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 30. pontja értelmében vendégéjszakának számít a vendégként eltöltött – éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt – legfeljebb 24 óra.

A fenti fogalom alapján tehát a kizárólag nappali tartózkodás nem minősülhet vendégéjszakának, így egy adott önkormányzat területén történő kizárólag nappali tartózkodás nem eredményezhet adófizetési kötelezettséget.

A helyi adókról szóló törvény természetesen számos mentességi feltételt is biztosít a magánszemélyek meghatározott csoportjai számára. A törvény által meghatározott mentességek mellett az önkormányzatnak joga van további mentességi esetköröket is biztosítani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a helyi adókról szóló törvény milyen adómentességeket biztosít, az idegenforgalmi adó alapjának megállapítására milyen lehetőségeket ad a jogszabály, illetve mennyi az adó mértéke!