Gépjárműadó a számlatükörben

Megosztás Tetszik

A NAV-os adók a 463-as és 464-es főkönyvi számlákon, az önkormányzati adók a 469-es főkönyvi számlákon szerepeltek jellemzően a számlatükörben. Most, hogy 2021. 01. 01-től a gépjárműadó átkerült a NAV-hoz, érdemes-e ezt az adónemet a 463 és 464 kezdetű főkönyvi számlákon nyilvántartani a 469 helyett? – kérdezte az Adózóna olvasója. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdés teljesen jogos, mivel jellemzően a következő számlatükröt használjuk:

461. Társasági adó

462. Személyi jövedelemadó elszámolása

463. Költségvetési befizetési kötelezettségek

464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése

465. Vám és import áfa tartozások

466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó

467. Fizetendő általános forgalmi adó

468. Általános forgalmi adó pénzügyi elszámolása

469. Helyi adók elszámolási számla.

Igen komoly gondok vannak az adónemek és a számvitel körül. Oka, hogy a fiskális politikában különböző adókat találunk ki, csoportosítunk, vezetünk be, vagy helyezünk át hatáskörben, és ezek helyét a bevallásban, a nyilvántartásban nem határozzuk  meg.

Gondolok itt például a katára, a kivára stb., utóbbi mit is vált ki, és mégis az a gyakorlat alakult ki, hogy ott tartjuk nyilván mint a tao-t, miközben ebben van szocho is, hogy mást ne említsek.

A számviteli törvény 160. § (1) bekezdése szerint az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az e törvény szerinti, illetve e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.  

(2) Az 1–4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1–3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat.

a) Az 1. számlaosztály az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ideértve a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett beruházásokat is), valamint a befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában.

b) A 2. számlaosztály a vásárolt és a saját előállítású készleteket foglalja magában.

c) A 3. számlaosztály tartalmazza a készletek kivételével a forgóeszközök (a pénzeszközök, az értékpapírok, a vevőkkel, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembeni követelések), továbbá az aktív időbeli elhatárolások számláit.

d) A 4. számlaosztályban kell kimutatni az eszközök forrásait. Idetartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái.

Arról már nem szól, hogy ezt hogyan is kell kialakítani, de a szöveges részekkel – amelyek a számlatükör és a számlarend kertében megfogalmazásra kerülnek – szemben követelmény, hogy a számviteli törvény 161. § (1) bekezdésének megfelelően a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az e törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.  

(2) A számlarend a következőket tartalmazza:

a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését,

b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát,

c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát,

d) a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.

(3) Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell.

(4) A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.

(5) Az újonnan alakuló – e törvény hatálya alá tartozó és kettős könyvvitelt vezető – gazdálkodó köteles számlarendjét a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő gazdálkodó az áttérés időpontjáig elkészíteni. E törvény változása esetén a számlarend szükséges módosítását a törvényi változás hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni.

Tehát itt jogosan veszi észre (de lehet, hogy nem szól érte senki), hogy változás történt, ami változtatást igényel.

Mit is mond a gépjárműadó-változás indokolása?

"A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 9. § (1):

A Gjt. jelenleg hatályos 9. §-a értelmében a belföldi gépjárművek adója esetében az adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. A Gjt. ezen szakasza rendezi gépjárműadó kapcsán a hatásköri szabályok mellett az egyes önkormányzatok illetékességére vonatkozó szabályokat is.

A javaslat szerint, ami ma már elfogadott, az adóhatósági feladatokat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban 2021. január 1-jétől az állami adóhatóság látja el. Erre figyelemmel a Gjt.-nek az ezen adónemben eljárni jogosult adóhatóságra vonatkozó rendelkezése, azaz a Gjt. 9. §-a úgy módosul, hogy az eljáró adóhatóság az adótárgy gépjármű üzembentartója, ennek hiányában tulajdonosa szerint illetékes önkormányzati adóhatóság helyett az állami adó- és vámhatóság."

Tehát az történt amit ön is vázolt, hogy helyi adóból lett költségvetési adó. Így önnek teljesen igaza van, hogy akkor a 469 helyett a 463-ba való lehet, aminek van befizetési párja is: a 464.