Figyelem! Új szabályok a telekadóra 2014-től

Megosztás Tetszik

Kertje, szőlője, halastava, erdője, vagy telkes családi háza van? Kell-e telekadót fizetnie, mely területek mentesek e kötelezettségek alól? 2014. január 1-jétől több ponton változtak a szabályok. Áttekintettük.

Telekadó-kötelezettség kizárólag akkor keletkezhet, ha a telek fekvése szerinti önkormányzat az illetékességi területén bevezeti a telekadót. Azt, hogy ez a jogalkotási aktus megtörtént-e, megtudható az érintett önkormányzat honlapjáról vagy a Magyar Államkincstár által üzemeltetett, valamennyi magyarországi település adószabályairól átfogó képet adó honlapról http://hakka.allamkincstar.gov.hu/. E honlapokon megtalálható az adónak az adott településen alkalmazott mértéke is, amely 2014-ben négyzetméterenként legfeljebb 331,1 forint lehet.

A telekadó kivetéses adónem, ami azt jelenti, hogy az adót a telek fekvése szerinti önkormányzat állapítja meg (számítja ki) és közli határozatban a fizetésre kötelezett adóalannyal. Ugyanakkor az adóalanynak, a bevallás benyújtására kötelezettnek is van feladata, mégpedig az, hogy a naptári év (adóév) 15. napjáig bejelentést tegyen (bevallást nyújtson be):
- a telek jellemző, az adóhatóság adó-megállapításához szükséges adatairól (a telek területéről, az adó hatálya alá nem tartozó terület-nagyságról),
- a különféle (törvényi vagy önkormányzati rendeleten alapuló) adómentes területrészek nagyságáról,
- az előző naptári évben bekövetkezett változásokról (például telek vásárlása, alapterületének változása, a telken épület létesítése).

Az önkormányzat azonban rendeletben rendelkezhet arról is, hogy nem kell bevallást benyújtani a telekadóról annak a magánszemély adóalanynak, akit adófizetési kötelezettség – a telek teljes területének mentessége okán – nem terhel.

Melyik telek adóköteles?

Sokan – a telek köznyelvi jelentéséből kiindulva – úgy vélik, hogy a telekadó csak a belterületen lévő, teljesen üres, építési telket terheli. A közvélekedéssel szemben azonban egyfelől a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 17. §-a nem szűkíti le a belterületen fekvő telekre a telekadó tárgyi hatályát. Másfelől pedig a Htv. 52. §-ának 16. pontjának felvezető mondata – összefüggésben a Htv. 11. § (2) bekezdésével – kizárólag a telek épülettel és épületrésszel beépített földterületét, tehát nem az épületet tartalmazó telek egészét vonja ki az adó hatóköréből.

Látható, hogy a telekadó-kötelezettség kapcsán különös jelentősége van – a Htv. 52. § 5. pontjában értelmezett – az épület fogalmának. Érdemes ezért e fogalmat külön áttekinteni. A Htv. az épület fogalmát az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Éptv.) szerinti – az épületet és az úgynevezett műtárgyat magában foglaló – építmény fogalmából kiindulva vezeti le.  Fontos összefüggés ugyanakkor, hogy az Éptv. szerinti építmény-fogalom hangsúlyozottan nem azonos a Htv. által használt építmény-fogalommal. A Htv. alkalmazásában – annak 11. §-ának (2) bekezdése szerint – építmény alatt az épület és az épületrész összefoglaló elnevezését kell érteni.

A Htv. szerinti épület az Éptv. szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épület tehát többek között a lakóépület, a családi ház, az irodaépület, bolt, raktár, gépjárműtároló, de ide értendő a gyár-, és üzemépület is. A Htv. szerint épületnek nem minősülő Éptv. szerinti építmények a műtárgyak: így például az utak, hidak, járdák, egyéb betonozott területek, csővezetékek, tartályok, silók, fedett, oldalfallal nem körülvett tárolók vagy gépkocsi-beállók.

Mindezek alapján adóköteles:
- minden olyan, önálló helyrajzi számon nyilvántartott telek (a telek egésze), amely
o  teljesen üres (azon felépítmény, azaz épület, épületrész vagy műtárgy nem áll), avagy
o csak épületnek, épületrésznek nem minősülő Éptv. szerinti építményt, azaz műtárgyat tartalmaz (például utat),
- az épülettel, épületrésszel részben beépített telek azon része (területe), amelyet épület, épületrész nem fed le (például az a telek, amelyen családi ház, ikerház, sorház áll, vagy amelyen társasházként nyilvántartásba vett lakóépületet emeltek), ide értve a teleknek azt a területrészét is, amelyen műtárgyat létesítettek.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mikor nem adóköteles a telek és mely telekrészek mentesek az adó alól!