Ezektől függ, hogy kell-e építményadót fizetni

Megosztás Tetszik

Lakhatásra használt ingatlanra kell-e építményadót fizetni? Olvasónk kérdésére Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Az ingatlan-nyilvántartásban irodának feltüntetett, de lakás céljára használt lakás mentes-e az építményadó alól? Egy kft. tulajdonában álló ingatlan az ingatlanadó hatálya alatt állt. A társaság az ingatlant megosztotta, amelyből lett egy iroda és egy raktár, amely az ingatlan-nyilvántartásban /1 és /2 nyilvántartási számon bejegyzésre került. A megosztást követően az irodát a kft. értékesítette egy magánszemély részére. A magánszemély az irodát lakhatási célra használja. A kft. a tulajdonában maradt, az ingatlannyilvántartás szerint raktár építményadó-kötelezettségét a vállalkozás módosította, amelyet az önkormányzat elfogadott, és csökkentette az építményadó-fizetési kötelezettségét. Az önkormányzat ezt követően megkereste a magánszemélyt, hogy fizessen ő is építményadót a megvásárolt irodára. A magánszemély kérte az önkormányzatot, hogy tekintsen el az ingatlanadó kivetése alól, mivel a Htv. 1. §-ának a) és b) pontja alapján – a Htv. 13. paragrafusában felsoroltakon túl – mentes az adó alól a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában álló üdülő, garázs, amennyiben azt üdülőnek, garázsnak használják, valamint a lakás céljára használt lakás, lakrész. A helyi önkormányzat nem tekintett el az adó kivetése alól, mert álláspontja szerint a Htv. 52. paragrafusának 45. pontja értelmében adóköteles az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján irodának minősülő épület, épületrész, valamint a Htv. 11. paragrafusának (3) bekezdése alapján az adókötelezettség valamennyi helyiségére kiterjed, annak hasznosításától függetlenül. Helyes-e az önkormányzat álláspontja?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdésre alapvetően akkor lehet pontos választ adni, ha az adott önkormányzati rendelet pontos szövegét ismerem.

Ennek hiányában csak a helyi adókról szóló törvény rendelkezéseiből, valamint az Ön által a kérdésben megadott információkból tudok kiindulni.

Tény, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 11. § (1) és (3) bekezdései valamennyi, az önkormányzat területén lévő épület és épületrészt adóköteles tárgynak tekinti akár lakás, akár nem lakás céljára használják, és az adókötelezettség valamennyi helyiségre kiterjed.

Az is tény, hogy az önkormányzat a törvény 13. §-ában szereplő mentességeken (például szükséglakás, háziorvosi rendelő, mezőgazdasági építmény stb.) túl más egyéb mentességi szabályokat is megállapíthat.

Ha az önkormányzat rendeletében adómentességben biztosítja a ténylegesen lakás céljára használt lakást és lakrészt, akkor először azt kell megvizsgálni, hogy mi minősül lakásnak, utána az vizsgálandó, hogy valóban lakásnak is használják-e az adott lakásnak minősülő ingatlant.

Márpedig a Htv. 52. § 8. pontja alapján lakás csakis az az ingatlan lehet, amely az ingatlan-nyilvántartásban lakás, lakóház, lakóépület, udvarház, villa, kastély megnevezéssel van nyilvántartva. Nem beszélhetünk tehát lakásról, ha az ingatlan-nyilvántartás nem ilyen megjelölést tartalmaz, így az önkormányzati adóhatóság a kérdés alapján helyesen vet ki adót a nevezett ingatlanra.

Ha egyébként megváltoztatnák az ingatlan-nyilvántartásban a megnevezést lakóingatlanra, akkor ezt csak a változást követő év első napjától vehetné figyelembe az önkormányzat a törvény 14. § (2) bekezdés alapján.