hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Építőipari vállalkozások iparűzésiadó-alapjának megosztása

  • Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

Mindazon vállalkozások, akik egy adott adóévben több településen is folytatnak tevékenységet kötelesek az adóalapjukat megosztani ezen települések között.

Az adóalap-megosztási módszerek a helyi adókat szabályozó 1990 évi C. törvény (Htv.) mellékletében találhatóak meg. A jól ismert két fő módszer – az eszközarányos és a személyijellegűráfordítás-arányos – valamint ezek kombinációja mellett, az építőipari tevékenységet folytatók egy speciális módszert is alkalmazhatnak.

Jelen cikkben ezt a speciális módszert mutatjuk be gyakorlati példán keresztül, s már itt jelezzük: a módszer használata nem kötelező az építőipari tevékenységet folytatók számára.

Mindenekelőtt tisztázni kell azonban, hogy ki is tekinthető építőipari tevékenységet végző vállalkozónak a törvény értelmében.

Építőipari tevékenységnek a TEÁOR 08 szerinti 41-43. ágazatokba tartozó tevékenységek minősülnek. Ezen tevékenységek körébe nem csupán az épületek építése, hanem különféle építőipari résztevékenységek is beletartoznak mint például villanyszerelés, víz-, gáz- és fűtésszerelés, valamint a festés, burkolás, asztalosmunkák is.

A törvény 52. § 62. pontja értelmében építőipari tevékenységet folytatónak azon vállalkozás minősül, amely számviteli törvény szerinti nettó árbevételének és a készletek között kimutatott befejezetlen termelés, félkész és késztermék együttes összegének legalább 75 százaléka építőipari tevékenységből származik.

Ennek megfelelően, ha például egy vállalkozás az adóévben összesen 200 millió forint árbevételt ért el, melyből 120 millió forint volt az építőipari tevékenység bevétele, akkor – mivel az építőipari tevékenység bevétele csupán 60 százalékot képvisel – az összes bevételen belül, így nem alkalmazhatja az építőipari tevékenységet végzőkre vonatkozó megosztási módszert.

Ha azonban ugyanezen vállalkozó további 120 millió forint építőipari tevékenységgel kapcsolatos befejezetlen termelést vagy félkész, illetve készterméket tart nyilván a könyveiben, akkor már alkalmazhatja az építőipari cégekre vonatkozó speciális megosztási módot, mivel az összes nettó árbevételen és készletértéken (320 millió forinton) belül az építőipari tevékenység bevétele és készletértéke (240 millió forint) eléri a 75 százalékot.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példákkal illusztráljuk, hogyan osztható meg az építőipari vállalkozások iparűzési adójának alapja!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink