adozona.hu
Eltérő önkormányzati álláspontok az iparűzésiadó-megosztásról
//test-adozona.hu/helyi_ado/Eltero_onkormanyzati_allaspontok_az_iparuze_JJTBRM
Eltérő önkormányzati álláspontok az iparűzésiadó-megosztásról
Hogyan kell megosztani az iparűzési adót, ha a vállalkozó székhelye és telephelye különböző településeken van? Hogyan számoljon a vállalkozó, ha az érintett önkormányzatok egymástól eltérően foglalnak állást? Szakértőnk, dr. Verbai Tamás válaszol.
Példa számokkal: összes eszközérték 200 ezer Ft a telephelyen, összes személyi jellegű ráfordítás 195 000 Ft, ebből 85 ezer Ft egyéni vállalkozói egészségbiztosítás. A kérdésünk, hogy a székhelyen a személyi jellegű ráfordításnak 85 ezer Ft + (500 000 Ft x10%)-át vegyük, azaz 135 ezer Ft-ot? Vagy csak a 85 ezer Ft-ot? Ha 135 ezer Ft-ot, akkor a telephelyen 195000-135000= 60 ezer Ft-ot? Az önkormányzatoktól eltérő válaszokat kaptunk. Kérem szíveskedjenek a példával levezetni a választ."
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény melléklete szerint a kérdéses esetben a vállalkozó élhet a komplex adóalapmegosztási módszerrel.
Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van, és az adóalapot az 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni.
A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak – ideértve a magánszemély vállalkozó [52. § 26. a)–d) pont] esetében önmagát is – után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap.
Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén – az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül – 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmében tehát az egyéni vállalkozónak az önmaga után felmerült személyi jellegű ráfordításra való tekintet nélkül 500 000 Ft összeget kell figyelembe vennie, melyből 10%-ot legalább a székhelyre kell elszámolnia, még akkor is, ha ott tevékenységet egyáltalán nem végez.
Figyelembe véve, hogy a kérdés szerint az állandó jellegű iparűzési tevékenységet az egyéni vállalkozó a telephelyén végzi, így az egyéni vállalkozóra jutó fentiek szerinti diktált személyi jellegű ráfordítás 10%-át kell a székhely szerinti településhez kimutatni, azaz 50 000 Ft-ot.
Hozzászólások (2)
Kedves Hozzászóló!
Kérdésére szakértőnk a következő választ adta: "Kedves Kérdező!
A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Egyrészt tehát a telephelyhez nem kapcsolódóik diktált ráfordítás hányad, másrészt a „legalább” szófordulat alapján, ha a 10 %-ot meghaladja a székhelyhez ténylegesen köthető ráfordítás, akkor azt a székhely szerinti településhez kell kimutatni (tehát ha 100% köthető ténylegesen a székhelyhez és 0% a telephelyhez, akkor 100%-ot kell a székhelyhez kapcsolódóan figyelembe venni).
Kedves Cikkíró!
Fordított esetben is ugyanez a helyzet? Tehát ha a székhelyen végez minden tevékenységet, bevétele/kiadása csak ide köthető, de rendelkezik telephellyel a cég. Akkor a telephelynek jár a 10%?
Előre is köszönöm!