Egyéni vállalkozó őstermelő iparűzési adójának bevallása

Megosztás Tetszik

Hogyan kell bevallani az iparűzési adóját (ipa) annak az egyéni vállalkozónak, aki katás egyéni vállalkozó, de nem választotta az iparűzési adóban a tételes elszámolást és egyben átalányadózó őstermelő is? Illetve, hogyan kell bevallani az ipát, ha a két tevékenységnek különbözik az szja-ban választott adózása? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Választhatja-e a fenti vállalkozó, hogy átalányadózóként számolja el az összes tevékenységéből származó jövedelmet az iparűzési levezetésekor, akkor ha 8 millió forint alatt van a két tevékenységéből származó bevétele? Várható-e ebben változás, hogy valami összhang lenne a két törvény között? Vagyis, ha az egyéni vállalkozás és az őstermelés eltérő, akkor iparűzési adóban is ennek megfelelően lehessen bevallani az adót? – sorolta kérdéseit olvasónk. Meglátása szerint a helyi adókról szóló törvényben (Htv.) erre vonatkozóan semmi irányadó nincs.

Az iparűzési adót szabályozó 1990. évi C. törvény 41/B paragrafusa alapján, ha egy magánszemély egyéni vállalkozói minősége és őstermelői minősége alapján is vállalkozónak minősül, akkor iparűzésiadó-bevallását együttesen nyújtja be, s az adóját együttesen határozza meg. Ez alól a szabály alól csak az az eset jelent kivételt, ha a katás egyéni vállalkozó az iparűzési adózásban a tételes adóalap-megállapítást választja, s emiatt nem keletkezik bevallási kötelezettsége e tekintetben (de őstermelőként ebben az esetben is be kell nyújtania a bevallását). Ha a két tevékenységnek különbözik a szja szerinti adózása, az még nincs kihatással az iparűzésiadó-bevallására – ecsetelte szakértőnk.

Az adó alapját ebben az esetben is fő szabály szerint az együttes, összesített nettó árbevételből kell számolni, melyet csökkent az anyagköltség, az alvállalkozói és közvetített szolgáltatások értéke, az elábé stb.

A nettó árbevétel fogalmát a törvény 52. pragrafusának 22. pontja határozza meg, s ez a fogalom megegyezik a személyijövedelemadó-törvény szerint adózó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők esetén, így az adóalap számításának kiindulási pontja nem okozhat problémát. Vagyis bármilyen szja-törvény szerinti adózást is válasszon a magánszemély őstermelőként és egyéni vállalkozóként, esetükben nettó árbevétel a tevékenység végzésével közvetlen összefüggésben kapott áfa nélküli ellenérték, növelve a kompenzációs felárral, de csökkentve az adóhatóságtól kapott regisztrációs adóval és az egyéb bevételekkel (például kapott támogatás, kártérítés stb.) értékével.

Itt kell megjegyezni, hogy kataalany egyéni vállalkozó esetén a teljes kisadózói bevétel (a kapott kártérítés stb. is) nettó árbevételnek minősül.

A fentiek alapján összesítve meghatározott nettó árbevételből kell levonni az összesített anyagköltséget, elábét, alvállalkozói és közvetített szolgáltatások értékét, függetlenül attól, hogy milyen adózási módot választott a szja rendszerében.

Némileg bonyolódik a helyzet akkor, ha a magánszemély adóalany a helyi adókról szóló törvény 39/A paragrafusát alkalmazná, vagyis az adóalapját egyszerűsített módszerrel kívánja megállapítani. Erre csak akkor van lehetősége a vállalkozónak, ha az adóévi bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot. Kérdésként merül fel az, hogy ezt a 8 millió forintos értékhatárt külön-külön vagy együttesen kell-e nézni?

Mivel a törvény már említett 41/B paragrafusa csak az adó kiszámítását írja elő együttesen, de a 8 millió forintos bevételi határ számításánál nem ír elő összeszámítási szabályt, így – szakértőnk álláspontja szerint – külön-külön lehetséges a 8 millió forintos összeghatárt figyelembe venni.

Azt sem tartja kizártnak a törvény alapján, hogy az adózó mezőgazdasági őstermelőként az egyszerűsített adómegállapítást alkalmazza, míg egyéni vállalkozóként a normál módszert alkalmazza, de a bevallásban együttesen szerepeljen az így meghatározott adó.

Kétségtelen, hogy a jogalkotó nem adott megfelelő részletszabályokat az adó együttes megállapításához. Például nem tisztázott az az eset sem, hogy ha például őstermelőként negatív adóalap jönne ki (mert például az anyagköltség meghaladja a bevételeit), akkor egy ilyen negatív adóalap csökkentheti-e az egyéni vállalkozás pozitív adóalapját.

OLVASSA EL kapcsolódó cikkünket is! Őstermelő járulékfizetése most és július 1-jétől