adozona.hu
A nap kérdése: hogyan könyveljük szabályosan a hipatámogatás összegét?
//test-adozona.hu/helyi_ado/A_nap_kerdese_hogyan_konyveljuk_szabalyosan_949ZKZ
A nap kérdése: hogyan könyveljük szabályosan a hipatámogatás összegét?
Tetszik
A hipakönnyítések kapcsán több kérdés is felmerült, amelyre nem egyszerű válaszolni, mivel újszerűségéből adódóan kialakult gyakorlat sincs még rá, és a jogszabály értelmezése sem mindig egyszerű. Olvasónk a hipatámogatás szabályszerű könyveléséhez tett fel kérdéseket. Kiss Péter, a TruTax Kft. adószakértője válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: az átmeneti támogatás a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a 2020. évi nettó árbevétel korrigált összegének az önkormányzati rendelet alapján figyelembe vett adóalapot csökkentő tételekkel módosított összege (hipaalap), valamint a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték (általános adómérték) és az 1 százalékos adómérték különbözetének szorzatával egyező összeg. Csekély összegű támogatásnak a tényleges 2021. évi hipaalap és az általános adómérték és az 1 százalék különbözetének szorzata és az az átmeneti támogatás pozitív különbözete tekintendő.
Kérdéseim:
- Ha egy kft.-nek benyújtották a 21NYHIPA bevallást és megfelel a feltételeknek, a 2020. évi zárás (és bevallás) készítésekor hogyan kell ezeket, illetve a hipabevallást helyesen kitölteni?
- Az korrekt számvitelileg, ha 2020. 12. 31-ével előírom a teljes 1,8 százalék vagy 2 százalék (önkormányzatonként változó) iparűzési adót, és az átmeneti támogatásként járó, fent leírt módon kiszámolt összeget átvezetem 2020. 12. 31-ével 96-ba kapott támogatásként? Vagy a támogatás összege csak a 2021-es számviteli időszakban könyvelhető?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A hipakönnyítések kapcsán több értelmezési kérdés merült fel az elmúlt időszakban, amelyekre nem minden esetben érkezett konkrét NAV vagy pénzügyminisztériumi válasz. A hipa-támogatástartalom könyvelésére értelemszerűen nincs kialakult egységes gyakorlat sem a szabályok újszerűségéből adódóan. Nem ismerünk a könyvvizsgáló kamara részéről sem iránymutatást a kérdésben. Ennek megfelelően az alábbiakban összefoglaljuk a jelenleg elérhető információk alapján a két lehetséges álláspontot.
Amennyiben egy vállalkozás megfelelt a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. kormányrendelet feltételeinek véleményünk szerint a két lehetséges könyvelési mód a következő:
1 százalékos kötelezettség előírása
Az egyik elterjedt könyvelési mód szerint a csökkentett, 1 százalékos mértékben kell előírni a hipakötelezettséget azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, akik jogosultak a hipakönnyítésre. Ebben az esetben „96 Egyéb bevétel”-ként könyvelendő „kapott” állami támogatási összeg nincs. Ugyanakkor a „kapott” állami támogatás összegét vezetnie kell az adott vállalkozásnak más nyilvántartásában.
Információnk szerint volt olyan önkormányzat, amely a 2021-es év folyamán 1 százalékos összegben írta elő a hipakötelezettséget azoknak a vállalkozásoknak az adófolyószámláján, akik jogosultak lehettek rá a náluk lévő adatok szerint.
Könyvelés egyéb bevételként
Egy másik értelmezés szerint, első körben a teljes hipaelőleget (1,8 vagy 2 százalék a kérdésben feltettek szerint) elő kell írni 2021-ben (2019-es beszámoló adatai alapján). Az 1 százalékos hipatámogatást (legyen az átmeneti vagy csekély összegű) akkor lehet „96 Egyéb bevételként” könyvelni, amikor az önkormányzati adóhatóság azt visszaigazolta az adott vállalkozásnak például oly módon, hogy az éves bevallás alapján azt az adófolyószámláján előírja.
Meglátásunk szerint ez a könyvelési mód indokolt lehet, mert nem minden esetben teljesül az év végi bevallás beadásakor a kkv-ra vonatkozó összes feltétel, például azért, mert az adott vállalkozás nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege a 2021-es adóév tekintetében végső soron meghaladja a kormányrendeletben meghatározott 4 milliárd forintos küszöböt.
Tekintettel az eltérő értelmezésekre, indokolt a kérdést a Pénzügyminisztériummal tisztázni.
(Feltételeztük, hogy a kérdés nem eltérő üzleti éves adózóra vonatkozott.)
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Miért nincs válasz a szerző részéről?
A törvény világosan rögzíti, hogy az 1%-os HIPA az Európai Unió működéséről szóló Szerződés szerinti állami támogatásnak minősül. E támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény 3.1. szakasza szerinti átmeneti támogatás. Ugyanez az 1%-os HIPA 2022-ben már a vállalkozó tevékenységének függvényében csekély összegű támogatásként, mezőgazdasági csekély összegű támogatásként vagy halászati csekély összegű támogatásként, vagy átmeneti támogatásként nyújtható, illetve vehető igénybe (Htv. 51/L.§ és 51/N.§).
A bruttó elszámolás (Szvt. 15.§) elve alapján tilos (lenne) a nettósítás, a teljes HIPA lenne az egyéb ráfordítás, az állami támogatás pedig egyéb bevétel (Szvt. 77.§ (3) b)).
Ez eddig világos.
Mi történjen a gyakorlatban és mi a baj a társasági adóalanyoknál ezzel az 1%-os HIPA összeggel?
A katások esetén nem gond a támogatás, hiszen ők nem TAO alanyok és képtelenek kifogyni a "csekély összegű" támogatási keretből és az nem számít bevételnek. A KIVA alanyoknál lényegében nincs társasági adó, itt is mindegy, hogy mennyi az eredmény.
A TAO alanyok azonban bonyolult elszámolásokon esnek át és itt például a minimadó esetén nagyonis számít az összes bevétel összege. Tehát a HIPA fele olyan egyéb bevétel, aminek a 2%-a TAO minimumadó-alapot növel! Ez probléma és nem túl igazságos az amúgy is veszteséges adózókkal, akik mégis úgy döntenek, hogy bevállalják a minimumadót (a nyilatkozattétel és az azt követő NAV jogkövetési vizsgálat jó nagy tortúra).
Tegyük fel, hogy egy 1 MdFt forgalmú vállalkozásnál a HIPA 5 mFt, az adózás előtti eredmény meg 50 mFt. A HIPA "másik fele" 5 mFt.
Az 1%-os HIPA kapcsán számvitelileg a könyvvizsgálóknak - így nekem is - figyelemmel kell lenniük a bruttó elszámolás elvére, bár ennek a számviteli beszámolót készítők körében csekély jelentősége lesz. A példa szerinti HIPA másik 5 mFt-os részének bevételként és ráfordításként való kimutatása vajon probléma? Nem az! Nem jelent ugyanis változást az eszközökben és a forrásokban, nem teszi a beszámolót valótlanná, vagy megtévesztő tartalmúvá és minimumadó hiányában az adókockázat is nulla.
Ha a példa szerint viszont az adózás előtti eredmény -50 mFt, akkor a minimumadó alapja nem 20 mFt, hanem 20,1 mFt. Vagyis az adókockázat 9 eFt. Ez könyvvizsgálati, de még számviteli szempontból is elhanyagolható.