Helyi adók: új szabályok 2013-tól

Megosztás Tetszik

Az új önkormányzati törvény koncepciója szerint a helyhatóságok megváltozott finanszírozási rendszere legkorábban 2013-tól léphetne hatályba, de 2012-től már az új szemlélet alapján történhetne az önkormányzatok pénzellátása.

A kormany.hu internetes honlapon elérhető jogszabálytervezet szerint feladatalapú lenne az önkormányzatok finanszírozása, a kapott normatívákat az adott önkormányzati kötelező feladat ellátására kell fordítani. A törvényben meghatározott feladatokra a központi költségvetésnek biztosítani kell a forrásokat, ezek a költségvetési év során a tovább már nem lennének csökkenthetőek.
   
A Belügyminisztérium által készített tervezet leszögezi azt is: a helyi önkormányzat nem vállalkozhat további feladat ellátására, fejlesztésre, beruházásra, amíg a kötelező feladatainak finanszírozását nem biztosította. A jelenlegi normatív támogatás megszűnése mellett felülvizsgálnák az szja-elosztást és a helyi adók rendszerét is.Megmaradna a helyi iparűzési adó, azzal, hogy a meghatározott mértéket meghaladó iparűzési adót beszedő önkormányzatoknak kötelezően hozzá kellene járulniuk a megyén belüli területfejlesztési célok megvalósításához. A javaslatban szerepel az is, hogy az iparűzési adó önkormányzati hatáskörben maradna, de nem teljes mértékben lenne szabadon felhasználható.

Az önkormányzatokat új helyi adók bevezetésére ösztönöznék. Az állam törvényben határozná meg, hogy mely feladatokhoz biztosít támogatást, átengedett bevételt, és melyekhez írja elő, hogy az kizárólag a saját bevételből, vagyonból és más fedezetből biztosítandó. A koncepció felveti annak a lehetőségét, hogy fejlesztést, beruházást az önkormányzat csak akkor határozhatna el, ha biztosítani tudja a fejlesztéssel létrehozott beruházás fenntartását, illetve a megvalósítás meghatározott idejű megtérülését.

A törvény-előkészítés során dönteni kell arról, hogy a saját bevételekből milyen feladatokat és kiadásokat finanszírozhatna az önkormányzat. A tervezet két variációt taglal: az egyik szerint az önként vállalt feladatok forrása csak saját bevétel lenne, a költségvetési támogatás csak kötelező feladatok ellátására szolgálna; a másik szerint az önként vállalt feladatokat elsősorban a saját bevétel terhére lehetne finanszírozni, de egyes, az állam által prioritásként kezelt feladatokhoz meghatározott mértékben költségvetési támogatás is járulhat.
   
Dönteni kell arról is, hogy az önkormányzati feladat állami szintre emelése esetén hogyan változzon a tulajdon. A dokumentum szól az önkormányzati és állami feladatmegosztás új szabályairól is, eszerint az önkormányzatok csupán azokat a feladatokat látnák el, melyek a lakosság széles körének közszükségleteit elégítik ki. Ennek megfelelően a pedagógusok bérét az állami szervek finanszíroznák, az önkormányzat pedig az oktatási épületek fenntartását végezné; kizárólagosan állami feladat lenne a fekvőbetegellátás, az egészségügyi alap- és járóbeteg-ellátás az önkormányzat feladata; államigazgatási hatósági ügyek döntő többségét az állami szervekhez telepítenék; a pénzbeli szociális ellátás esetében az állam közvetlenül a jogosult számlájára utalná az összeget, az önkormányzat a jogosultak körét határozhatná meg, a természetbeli ellátás maradna önkormányzati feladat.
   
Az új rendszerben csak azok a helyi közügyek maradnak az önkormányzatoknál, melyek kizárólag helyben oldhatóak meg gazdaságosan, melyek ellátása biztonsággal finanszírozható, ilyen: településüzemeltetés (közvilágítás, köztemető, közutak, parkolás, közparkok fenntartása, stb.), településrendezés (közterek-, parkok-, utak elnevezése - kialakítása, övezeti besorolások meghatározása, stb.), településfejlesztés, helyi adó ügyek - helyi gazdaságszervezés, helyi szociális ügyek - közfoglalkoztatás, helyi sport és kulturális ügyek.
   
A tervezet szerint kiemelt önálló, kötelezően ellátandó önkormányzati feladat lenne a közfoglalkoztatás megszervezése. A koncepció foglalkozik az önkormányzatok adósságrendezésével is. Ennek kapcsán kiemeli: a helyi önkormányzatok adósságállománya a hitelfelvétellel és kötvény-kibocsátásokkal együtt 2011-re összesen 1.383,498 milliárd forintot érte el, ami a teljes állami adósság 5 százaléka. Az új önkormányzati törvényben kell lefektetni az adósságkezelés általános szabályait, az önkormányzatok likviditását segítő szabályrendszert, és egy új adósságkezelési törvényt kell alkotni - emeli ki a szaktárca. Az önkormányzati törvény rögzítené az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó alapvető jogokat és kötelezettségeket, felelősségi köröket, felelősök megnevezését, valamint az önkormányzati működési, fejlesztési célú hitelfelvétel, kötvénykibocsátás korlátozásának szabályait.
   
Szigorodnának a polgármesterre, képviselő-testületre vonatkozó felelősségi szabályok, a gazdálkodásra vonatkozó törvénysértések szankciójaként, például az adósságrendezési eljáráshoz vezető adósság keletkeztetésének (döntés meghozatala) időpontjában hivatalban lévő polgármester, képviselő-testületi tag nem indulhat a következő két általános helyhatósági választáson. A jelenlegi adóssághelyzet megismétlődésének elkerülésére ki kell mondani a veszteséges gazdálkodással kapcsolatos felelősséget - áll a dokumentumban.   
   
Kétszakaszos lenne az adósságrendezés: az elsőben még külső segítséggel visszafordítható a probléma. Ha ez nem vezet eredményre, következne a második, a tényleges adósságrendezési szakasz. Utóbbiban már a polgármester és a képviselő-testület nem láthatná el feladatait, helyettük egy felszámolóhoz hasonló jogkörrel rendelkező személy, egy "önkormányzati biztos" látná el azokat. A tervek között szerepel az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) aktív szerepet vállalna az önkormányzati adósságállomány-kezelés rendezésében.