Módosult a munka törvénykönyve, aggályos rendelkezések a pedofilellenes törvényben

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) még jogszabálytervezeti állapotában véleményezte a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvényt, amelynek keretében módosult a munka törvénykönyve (Mt.) is.

A NAIH a honlapján közzétett állásfoglalásban megjegyezte, hogy a jogalkotótól megkeresést nem kapott, ugyanakkor a hatáskörébe tartozó kérdéseket érint a szabályozás. Cikkünkben sorra vesszük a felügyeleti szerv adatvédelmi és alkotmányos aggályait.

Garancia nélküli az adatokhoz való hozzáférés

Törvénymódosítás következtében a törvényben meghatározott személyek számára (a 18. életévét be nem töltött személy hozzátartozója vagy annak nevelését, gondozását, felügyeletét ellátó személy) elektronikus úton hozzáférhetővé válnak egyes bűncselekményt elkövető személyek személyes adatai. Ilyen adat egyebek mellett a születési év, a település neve, a fővárosi kerület, legutolsó arcképmás, valamint az elkövetett bűncselekmény adatai.

A személyes adatok védelmét szabályozó, 2016/679. számú általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 35. cikke leszögezi, hogy különleges vagy bűnügyi személyes adatok ilyen jellegű kezelése esetén kötelező adatvédelmi hatásvizsgálatot végezni. Jelen esetben ennek elvégzése a jogalkotó feladata lenne. Ennek a célja éppen annak biztosítása, hogy a szabályozás az adatvédelem elveit figyelembe vegye, a korlátozásai pedig arányosak legyenek.

Adatvédelmi hatásvizsgálat ugyanakkor nem készült, és a jogszabály sem felel meg az adatvédelmi követelményeknek. Egyrészt a megismeréshez pusztán annyi elegendő, hogy az a megismerő személy megítélése szerint szükséges. Ez a meghatározás ugyanakkor minden adatvédelmi garanciát nélkülöz. Ehelyett a NAIH azt javasolta, hogy az adatkezelést kösse a jogalkotó ahhoz a feltételhez, hogy csak akkor kerülhessen rá sor, ha tényleg szükséges, illetve erről a hozzáférő személy nyilatkozzon is. Ez ugyanis valóban megteremtené az ellenőrizhetőség lehetőségét.

További problémát jelent ahatóság álláspontja szerint az is, hogy a törvény a szükségesség-arányosság szempontjait is meglehetősen nagyvonalúan kezeli. Ha például a keresés több személyt is érinthet, és nem állapítható meg a konkrét keresett személy, valamennyi személy adatát elérhetővé kell tenni. Más adatkezelések vonatkozásában ugyanakkor a jogi szabályozás úgy rendelkezik, hogy csupán a legközelebbi találatot lehet elérhetővé tenni. Megoldható lett volna itt is hasonló elveken nyugvó rendelkezések elfogadása.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a munka törvénykönyvét érintő, a NAIH által kifogásolt módosításokat!