Kúria: a személyes adatok jogellenes kezelése nem alapoz meg önmagában kompenzációs igényt

Megosztás Tetszik

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a személyes adatok jogellenes kezelése további felelősséget jelent-e. A Kúria friss határozatában (BH2023.65.) amellett foglalt állást, hogy a kompenzációs igény eredményességének (kárfelelősségnek) a jogsértésen túlmenően további feltételei is vannak. Cikkünkben a döntés részleteit mutatjuk be.

Téves e-mail-cím került a cégbíróságnál regisztrálásra

Egy cég a cégbíróságnál elektronikus kapcsolattartási címként tévesen egy másik cég (majdnem azonos) e-mail-címét adta meg. A sérelmet szenvedett cég a jogsértés abbahagyását és 150 000 forint kompenzációt követelt az elszenvedett sérelemért, azaz azért, hogy másnak címzett, kéretlen leveleket kapott huzamos időn keresztül. Habár a kapcsolattartási e-mail-cím helyesbítésre került, a kompenzációs igényt a hibát vétő cég nem tartotta megalapozottnak. A vitából peres eljárás lett.

A másodfokú bíróság ítéletében akként foglalt állást, hogy az e-mail-cím jelen esetben nem minősült személyes adatnak, mivel nem volt alkalmas egyedi azonosításra. Kiemelte, hogy az adott (gyakori) néven más személynek is lehet e-mail-címe. A bíróság szerint a két fél törvényes képviselőjének neve ugyanis nagyobb részt megegyezik, a különbség csupán annyi, hogy az egyik fél képviselőjének második keresztneve is van.

Megállapította tehát a bíróság, hogy mivel a személyes adatok védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) akként szabályoz, hogy a személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ, az e-mail-cím alapján pedig természetes személy nem azonosítható, így az e-mail-cím jelen esetben nem minősült személyes adatnak.