Központi információs közadat-nyilvántartás épül – törvénymódosításról vitázott a parlament

Megosztás Tetszik

Általános vita keretében tárgyalta mai ülésén az Országgyűlés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényt módosító javaslatot, amelyben foglaltak – az előterjesztő szerint – az Európai Bizottsággal való megegyezést szolgálják.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az információszabadság biztosítására és annak érvényesülésére a kormány kiemelt figyelmet fordít. Az államtitkár szerint már jelenleg is széleskörűen biztosított az adatnyilvánosság, a törvénymódosítás célja az, hogy tovább szélesítse és hatékonyabbá tegye azt.

Ennek érdekében az infótörvény önálló alcím alatt rendelkezne a közérdekű adat megismerésével összefüggésben indítható perekre vonatkozó szabályokról – ecsetelte. A kormány vállalta, hogy ezeknek a pereknek nem csupán soron kívüliséget biztosít, hanem segíti azok gyors és hatékony lefolytatását is a sajtóhelyreigazításra vonatkozó speciális szabályokhoz hasonlóan, szigorú határidőkkel, és más eszközökkel.

Emellett létrehoznák a központi információs közadat-nyilvántartást is, amely bárki számára díjmentesen hozzáférhető módon tartalmazná a közzétételre kötelezett közfeladatot ellátó szervek gazdálkodási adatait. Itt öt évig elérhetően legalább kéthavi frissítéssel tennék közzé alapvető gazdálkodási adataikat a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatok - ismertette Répássy Róbert.

A nyilvántartásban szerepeltetnék az ötmillió forintot meghaladó uniós vagy magyar forrásból adott támogatásokat, illetve az árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyon értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződéseket. Közbeszerzés esetén annak azonosítóját is fel kellene tüntetni – közölte.

Répássy Róbert tájékoztatása szerint az adatokat folyamatosan, de legkésőbb 2023. február végéig kellene közzétenni, a kormány pedig rendeletben gondoskodna az adatfeltöltés részletszabályairól.

Az államtitkár a törvényjavaslat támogatását kérve jelezte: az növelné az átláthatóságot és az állampolgárok bizalmát a központi és a helyi közfeladatok ellátását végző szervek működésével szemben.

Fidesz: a cél a megegyezés az Európai Bizottsággal

Mészáros Lajos, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a nagyobbik kormánypárt egyértelmű célja az Európai Bizottsággal való mielőbbi megegyezés, ezt szolgálja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítása is.

A javaslat egyik céljáról, a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perek lefolytatásának gyorsításáról és hatékonyságának növeléséről szólva kiemelte: ennek érdekében szoros határidőket határoznak meg. Ezek többek közt az ellenkérelem előterjesztésére, a perfelvételi tárgyalás kitűzésére, a tárgyalási időközre, valamint a fellebbezésre és a felülvizsgálatra vonatkoznak, de kizárnának bizonyos eszközöket is a mielőbbi lefolytatás érdekében.

A javaslat szerint a módosítások a folyamatban levő pereket nem érintenék – mondta, a módosítások támogatását kérve.

DK: a kormány csak a brüsszeli forrásokat akarja

Sebián-Petrovszki László (DK) szerint valójában a kormánynak nem is volt szándákában változtatni a most tárgyalt kérdésekben, hanem csak azért terjesztette be a javaslatot, hogy a Brüsszel által szabott feltételeknek megfeleljen, és minél előbb jöjjenek onnan a források. A kormány célja nem az, hogy jobban működjön az ország vagy megoldjon egy problémát, hanem csak a forrásokhoz szeretne hozzájutni - vélekedett.

Úgy vélte, az információszabadság esetében nem a perek hosszával van gond, hanem azzal, hogy egyáltalán vannak perek, mert az adatszolgáltatók kérésre sem adnak ki adatokat és trükkökkel próbálják megakadályozni, hogy az állampolgárok információhoz jussanak. Nem tér ki a javaslat arra, hogy a jogerős ítéleteket végre kell hajtani – fűzte hozzá.

Kiemelte: most inkább arról kellene beszélniük, hogyan biztosítják az adatok rendes kiadását az állampolgároknak a hivatalok, de erről nincs szó a javaslatban. Valójában semmilyen megoldást nem nyújt arra a problémára, amelyre vonatkozik, ezért a DK nem fogja támogatni - jelentette ki.

KDNP: támogatható a javaslat

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: egyetért a kormánnyal, frakciója támogatja a javaslatot. Közölte: a módosítás vonatkozik egyrészt a közérdekű adatmegismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perek lefolytatásának gyorsítására és hatékonyabbá tételére, másrészt pedig a központi információs közadatnyilvántartás létrehozására. Közölte: a kormány részéről felszólaló Répássy Róbert már részletesen kifejtette mindkét módosítás tartalmát, egyetért az általa elmondottakkal.

MSZP: ha megfelelő lenne az adatszolgáltatás, nem lenne szükség a perek felgyorsítására

Szabó Sándor (MSZP) kiemelte: a magyar kormány már több mint egy éve harcol vehemensen az Európai Bizottsággal, hogy megérkezzenek az uniós források. Az utóbbi időben diplomatikusabb hangnemben zajlik a vita, ez elengedhetetlenül szükséges váltás volt a kormány részéről – vélekedett.

Úgy vélte, ha megfelelő lenne az adatszolgáltatás, nem lenne szükség a perek felgyorsítására, hiszen perek sem lennének. A módosítás másik érdemi része a Központi Információs Közadat-nyilvántartás létrehozása, amely egy központi adattár lesz, remélhetőleg ez valóban előrelépést jelent majd - magyarázta.

Kiemelte: a kormány felelőssége, hogy mielőbb létrejöjjön a megállapodás a bizottsággal és megérkezzenek az uniós források. A javaslat ügyében az MSZP tartózkodni fog a szavazáson.

Jobbik: az átláthatóság kell, hogy a cél legyen

Dudás Róbert (Jobbik) elmondta, megszavazzák a törvényjavaslatot. Szerinte az Európai Bizottsággal történő megegyezés a kormány felelőssége, de minden magyar érdeke. Rámutatott: a kormánynak az átláthatóság megteremtését, nem a megegyezést kellett volna célul kitűzni.

Közölte, a közadatok gyorsabb megismerésének szabályozása előremutató, szerinte ugyanis a Fidesz-kormány mindig is mostohán bánt ezzel az üggyel. Üdvözölte a peres eljárások gyorsítását, de szerinte az igazi előrelépés az lenne, ha az igénylőnek nem a per lenne az egyetlen lehetősége, ha nem adják ki neki az igényelt adatot, hanem szankciórendszert vezetnének be.

A közadat-nyilvántartással kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a rendszer használható lesz és nemcsak egy törvény lesz, amivel letudják az uniós kötelezettséget.

Mi Hazánk: határidőre teljesíteni kellene az adatigényléseket

Apáti István (Mi Hazánk) közölte, hogy frakciója sokkal jobban örülne, ha a közigazgatási, a polgári és a büntetőeljárások felgyorsításáról szóló javaslatot tárgyalna a parlament, ez sokkal fontosabb lenne az országnak. Megjegyezte, értik, miért fontos az EB-vel történő megegyezés, de a kormánynak legalább szűk körben be kellene ismernie, hogy nagyon rosszul ítélte meg az ország gazdasági helyzetét.

A törvényjavaslatban szereplő szabályokat támogathatónak nevezte, ugyanakkor azt mondta, eljárási szabályokat gyártanak "hegyre-halomra", a legegyszerűbb azonban az lenne, ha az adatszolgáltatásra kötelezett határidőre teljesítenék az adatigénylést.

A közadat-nyilvántartással kapcsolatban a részletszabályokat firtatta, és azon véleményét is hangoztatta, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítő szakaszában kellene megfogni a közpénzt.