adozona.hu
Jól gondolja meg, milyen munkavállalói adatokat továbbít külsős cégnek!
//test-adozona.hu/gdpr_adatvedelem/Jol_gondolja_meg_milyen_munkavallaloi_adato_W6C0ZK
Jól gondolja meg, milyen munkavállalói adatokat továbbít külsős cégnek!
Munkaerő-kölcsönző cég partnere cafeteriarendszert vezet be, amit egy harmadik cég dolgoz ki a részére. A kölcsönbe adónak nincs a céggel szerződése, viszont minden, a munkavállalókra vonatkozó adatot a külső cégnek továbbít, nem a partnernek. Több olyan adatot kellene kiadni, amit a kölcsönbe adó nem tart indokoltnak. Milyen adatokat lehet átadni a partner partnerének, és milyen jogalapon, szükséges-e a harmadik féllel adatfeldolgozói szerződést kötni? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A nyilatkoztatástól kezdve mindent a harmadik cég végzi, a kölcsönbe adónak csak az utalásokat, jóváírásokat kell teljesítenie. Mely adatokat lehet átadni a partner partnerének az alábbiak közül, és milyen jogalapon, illetve szükséges-e kötni velük például adatfeldolgozói szerződést? A kölcsönzött munkavállalók adatai közül: adóazonosító jel, tajszám, születési név, anyja neve, születési hely, születési idő, lakcímkártya, jogviszony kezdete, munkavégzés helye, heti munkaidő, cafeteriajogosultság kezdete, béren kívüli jogosultság kezdete, bankszámla száma, a belsős munkatársak esetén kapcsolattartói adatok: név, e-mail, telefonszám, beosztás – részletezte kérdésében olvasónk.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
"Nagy gondossággal járnak el, ami mindenképpen példaértékű" – kezdte válaszát dr. Kéri Ádám, majd sorra vette a felmerült kérdéseket.
Nézzük milyen kötelezettségeik vannak (a rendelkezésre álló részinformációk alapján)!
Kell-e adatfeldolgozási szerződést kötni?
Először is a munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő a munkáltatói jogokat megosztva gyakorolják, így mindketten adatkezelői státuszban vannak. Szakértőnk véleménye szerint bizonyos adatkezelések esetén közös adatkezelői státusz jön létre. Ide tartozik a cafeteria területe is, hiszen a partner választja ki a cafeteriapartnert, de ehhez kapcsolódóan a kölcsönbeadót is kötelezettségek terhelik (illetve érdekeik merülnek fel), azaz az adatkezelést együttesen valósítják meg munkáltatóként. Mindenképpen szükséges tehát a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő között egy közös adatkezelői megállapodás. Ebben szabályozni lehet az adatfeldolgozó bevonását is.
Ha ezt mellőznék, abban az esetben egy adattovábbítási megállapodás keretében célszerű az adatmozgásokat dokumentálni. Mindenképpen rögzíteni kellene a megállapodásban tehát azt is, hogy a kölcsönvevő adatfeldolgozó partnert von be. Az adatfeldolgozóval az adatkezelőnek adatfeldolgozási megállapodást kell kötnie.
Közös adatkezelés esetében az adatfeldolgozói megállapodást megköthetik együttesen is az adatfeldolgozóval. Amennyiben mind a kölcsönbe adó, mind a kölcsönvevő magát önálló adatkezelőnek tekinti, abban az esetben a kölcsönvevőnek kell az adatfeldolgozási szerződést a külsős céggel megkötnie, ő vezényli ugyanis a munkavégzést. E tekintetben (adattovábbítás) a kölcsönvevőnek a kölcsönbeadó is az adatfeldolgozója.
Továbbítható személyes adatok
A célhoz kötött adatkezelés és az adattakarékosság elvei alapján kizárólag azon személyes adatok kezelhetők, így továbbíthatók adatfeldolgozás céljából, melyek nélkül a feladat nem kivitelezhető. Minden adat esetén meg kell tehát határozni, hogy milyen célt szolgál. Hasznos adat nem továbbítható az adatfeldolgozó számára.
Olvasónk a válaszadást követő kommentárjában kiemelte, hogy az adatfeldolgozónak a kölcsönbeadó továbbítja az adatokat, nem a kölcsönvevő. Változik-e ez esetben az ügy megítélése, illetve mit jelent a hasznos adat? – egészítette ki a korábbi kérdését.
Hasznos adatnak olyan adatot tart az Európai Adatvédelmi Testület, mely nélkül az adatkezelési cél teljesíthető. Ebben az értelemben tehát nem szükséges, csak hasznos adatról van szó. Az ilyen adat kezelése a célhoz kötött adatkezelés, illetve az adattakarékosság elvébe ütközhet. Éppen ez bonyolítja a helyzetet. Ehhez ugyanis kell kapcsolni egy adatkezelési státuszt. A kölcsönbeadó nem áll szerződéses kapcsolatban a címzettel, de továbbítanak neki adatokat. Adatvédelmi szempontból ezt a helyzetet mindenképpen szabályozni szükséges. Egy audit során az ilyen helyzeteket alaposan át kell tekinteni, online “tanácsadás” keretében csak az alapokat lehet vázolni – mutat rá szakértőnk.
Hozzászólások (0)