adozona.hu
Jogsértő kamerafelvétel is felhasználható bírósági perben
//test-adozona.hu/gdpr_adatvedelem/Jogserto_kamerafelvetel_is_felhasznalhato_b_9M79MA
Jogsértő kamerafelvétel is felhasználható bírósági perben
A közterület-felügyeleti diszpécseri számítógép egyes fotóit kinyomtatta, majd azokat feliratozva a közös férfiöltözőben kifüggesztette egy közterületi tisztségviselő. Tette elbocsátással végződött, munkaügyi perrel folytatódott.
Az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazásának megfelelősége az adatvédelmi hatóságok egyik kiemelt ellenőrzési területe. Vizsgálják ennek keretében az előzetes tájékoztatás és az érdekmérlegelés meglétét, valamint az adatkezelés (kamerahasználat) tényleges szükségességét és arányosságát. Ennek eredményeképpen arra a meggyőződésre is juthatnak, hogy az adatkezelés nem jogszerű, illetve a vállalkozás adatvédelmi bírságot is kaphat. Ha azonban a kamerafelvétel a felek közötti jogvitában bizonyítékként bíróság elé kerül, azt a bíróság figyelembe veheti. Ezt a helyzetet járjuk körbe az alábbi cikkben:
NAIH: A cél nem szentesíti az eszközt: jogsértő módon jogsértés nem bizonyítható
A felügyeleti hatóság egyik, nem régen közzétett döntésében egy közszolgálati tisztviselő azt sérelmezte, hogy munkáltatója a közszolgálati jogviszonyának megszüntetését egy olyan – jogsértést bemutató – kamerafelvételre alapozta, melynek elkészítésére nem rendelkezik jogalappal, illetve melynek működése nem felel meg a GDPR előírásainak. A munkáltató ugyanis belső kamerarendszert telepített annak ellenőrzésére, hogy a közterület-felügyelet munkatársai a térfigyelőkamerák felvételeit ne tudják az ellenőrzési feladatkörüktől eltérő, más célra felhasználni. A tényállás szerint a közszolgálati tisztviselő a munkahelyén képeket keresett a hivatali diszpécseri számítógépen, azokat kinyomtatta, feliratokkal látta el, majd a közös használatú férfi öltözőben függesztette ki. A jegyző mint a munkáltatói jogkör gyakorlója a felvételek alapján a közszolgálati tisztviselőt hivatalának ellátására méltatlannak ítélte, illetve annak közszolgálati jogviszonyát megszüntette. Az elbocsátott személy a jogviszonya megszüntetésének körülményeit munkaügyi perben vitatja, illetve azzal párhuzamosan panaszt nyújtott be az adatvédelmi hatósághoz (NAIH). A hatóság a döntésében kiemelte, hogy a munkáltató belső kamerarendszere nem működött jogszerűen, mivel annak kevésbé korlátozó alternatívája is volt. Ilyen alternatívának ítélte a munkavállalók felettes, illetve információtechnikai eszközök (például: tűzfal, fenyegetéskezelő rendszerek), valamint korlátozások (eszközbeviteli tilalom, adathordozó-tiltás) általi ellenőrzését. Kifogásolta továbbá a megfigyelés folyamatos jellegét is. Arra is rámutatott, hogy a felvétel felhasználása abban az esetben sem lenne jogszerű, amennyiben maga az elektronikus megfigyelőrendszer a hatályos követelmények alapján működött volna. A munkáltató ugyanis olyan célra használta fel a felvételt, mely nem képezte az eredeti adatkezelések alapját, hiszen a kamerarendszer célja nem volt a diszpécserszobán kívüli történések figyelése.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy ilyen esetekben milyen adatkezelési szempontokat kell mérlegelni!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (0)