hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kamerahasználat a gyakorlatban: adatkezelési hibák, hiányosságok

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A városban járva egyre több helyen találkozhatunk elektronikus megfigyelőrendszerrel. A megfigyelőrendszer használata egyrészt javíthatja a közbiztonságot, másrészt azonban adatkezelési kérdéseket vet fel. Az elektronikus megfigyelőrendszerek működtetésével összefüggésben alakul a GDPR tagállami gyakorlata, illetve az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019. számú iránymutatásában foglaltak tagállami átvétele is megkezdődött. Ezen fejlemények gyakorlati következményeit az alábbiakban mutatjuk be.

Jogos érdek vagy közhatalmi jogosítvány a jogalap, de néha ezek határa ködös

Elektronikus megfigyelőrendszer esetében a megfelelő jogalap általában az adatkezelő vagy más jogos érdeke. Jogosérdek-alapú adatkezelés esetében az adatkezelőnek úgynevezett érdekmérlegelési tesztet kell elvégeznie, melyben az adatkezelés szükségességét, arányosságát, illetve a jogos érdeknek az érintett jogaival szembeni elsőbbségét be kell mutatni. Bele kell foglalni azt is, hogy az érintett tiltakozása esetén mely kényszerítő ok teszi szükségessé az adatkezelés folytatását.

Amennyiben azonban az adatkezelő közhatalmi szerv, az adatkezelésének a jogalapja az adatkezelő közhatalmi jogosítványának gyakorlása (lásd NAIH vs. Kerepes Város Önkormányzata). Ebben az esetben ugyanakkor az adatkezelőnek nem jogos érdek tesztet kell készítenie, hanem azt kell az adatvédelmi szabályozásában bemutatnia, hogy az adatkezelést mely közérdekű vagy közhatalmi feladata teszi szükségessé. Ezzel összefüggésben azonban a felügyeleti hatóság gyakorlatából nem derül ki egyértelműen, hogy hol húzódik meg a közhatalmi jogosítvány mint jogalap határa. A felügyeleti hatóság a NAIH/2019/2466/12. számú ügyben például a közterület-felügyelet belső kamerarendszerének működtetésével összefüggésben az adatkezelés közhatalmi megalapozottságát például nem fogadta el egyértelműen.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi történik ha az adatkezelés indokoltságát időszakonként nem vizsgálják felül, illetve milyen elbírálás alá esik az, ha az elektronikus megfigyelés szükségessége is vitatható.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink