adozona.hu
Kérheti-e hatóság a telefonhasználati adatokat a szolgáltatóktól mobillopás miatt?
//test-adozona.hu/gdpr_adatvedelem/Europai_Unio_Birosaga_buncselekmeny_szemely_295Z7X
Kérheti-e hatóság a telefonhasználati adatokat a szolgáltatóktól mobillopás miatt?
Az Európai Unió Bírósága közzétette honlapján a C-178/22. számú ügyben hozott ítéletének összefoglalóját.
Az olasz ügyészség (Bolzano) egy olyan bűnügyi nyomozás keretében – amely két mobiltelefonra elkövetett, minősített lopással kapcsolatos –, azt kérte az olasz bíróságtól, hogy engedélyezze az összes telefontársaságnál az ellopott telefonkészülékek használatára vonatkozó adatok begyűjtését abból a célból, hogy a lopás elkövetőit azonosítani lehessen. Az olasz bíróságnak kétségei támadtak az e kérelem alapjául szolgáló olasz törvény az uniós elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvvel összeegyeztethetőségét illetően, mivel e törvény olyan bűncselekmények üldözésére irányul, amelyek a társadalmi rendet korlátozottan zavarják meg, és amelyek nem indokolják a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogokba való súlyos beavatkozást, az olasz bíróságok pedig semmilyen mérlegelési mozgástérrel nem rendelkeznek az érintett bűncselekmény konkrét súlyosságát illetően.
Ítéletében az Unió Bírósága úgy határozott, hogy az ezen alapvető jogokba való, a telefonhasználati adatokhoz való hozzáférés által okozott beavatkozás súlyosnak minősíthető, és megerősíti, hogy ilyen hozzáférés csak a súlyos bűncselekményben való részvétellel gyanúsított személyek adatai tekintetében biztosítható. Kifejti, hogy a szóban forgó irányelv alkalmazásában a „súlyos bűncselekmények” fogalmát a tagállamoknak kell meghatározniuk. A büntetőjogi szabályozás ugyanis a tagállamok hatáskörébe tartozik, amennyiben az Unió nem alkotott jogszabályt e területen.
A tagállamok azonban nem ferdíthetik el e fogalmat, és ezt kiterjesztve a „súlyos bűnözés” fogalmát sem oly módon, hogy e fogalmakba olyan bűncselekményeket is belevesznek, amelyek az érintett tagállamban fennálló társadalmi feltételekre tekintettel nyilvánvalóan nem súlyosak, még ha e tagállam jogalkotója elő is írta, hogy azok három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. A Bíróság e tekintetben pontosítja, hogy az ilyen büntetésre való hivatkozással meghatározott küszöb e tekintetben nem tűnik túlzottan alacsony szintűnek. Ezenfelül nem feltétlenül ellentétes az arányosság elvével, ha olyan küszöböt határoznak meg, amelytől kezdve a bűncselekményre kiszabható szabadságvesztés-büntetési tétel felső határa megalapozza azt, hogy e bűncselekmény súlyosnak minősüljön.
Mindemellett azonban lényeges – különösen annak ellenőrzéséhez, hogy a „súlyos bűnözés" fogalmát ne ferdítsék el –, hogy amennyiben a megőrzött adatokhoz való hozzáférés az érintett személy alapvető jogaiba való súlyos beavatkozás kockázatával jár, e hozzáférés bíróság vagy független közigazgatási szerv által végzett előzetes felülvizsgálat tárgyát képezze.
Ezenkívül az ezen előzetes felülvizsgálatot végző bíróságnak vagy független közigazgatási szervnek jogosultnak kell lennie arra, hogy e hozzáférést megtagadja vagy korlátozza, amennyiben megállapítja, hogy az alapvető jogokba való beavatkozás súlyos, noha nyilvánvaló, hogy a szóban forgó bűncselekmény az érintett tagállamban fennálló társadalmi feltételekre tekintettel ténylegesen nem tartozik a súlyos bűnözés körébe. E bíróságnak vagy közigazgatási szervnek ugyanis képesnek kell lennie arra, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a nyomozás szükségletei és a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok között.
Hozzászólások (0)