adozona.hu
Döntött a Kúria: fő szabály szerint leközölhető a közéleti szereplőről készült fénykép
//test-adozona.hu/gdpr_adatvedelem/Dontott_a_Kuria_fo_szabaly_szerint_lekozolh_SA85VK
Döntött a Kúria: fő szabály szerint leközölhető a közéleti szereplőről készült fénykép
Gyakori jogvita tárgya, hogy a közszereplőről készült íráshoz mely esetben használható a róla készült fénykép, illetve pontosan milyen kép használható illusztrációképpen. A Kúria ez év januárjában meghozott eseti döntésében (BH2023.10.) ezen körülményeket vizsgálta.
Az érintett személy ügyvédként jár el a közelmúltban közéleti vita célkeresztjében szereplő, a büntetés-végrehajtási intézményekkel szembeni fogvatartotti kártérítési ügyekben, és nagy számban látta el a fogvatartottak képviseletét, mely terület közéleti vita tárgyát is képezi. Egy sajtótermékben 2021. február 17-én megjelent "Jó lövés, bedobás: koppant ellenünk a bíróságon a börtönbiznisz nagy nyertese, F. G." című cikkben a sajtótermék nyilvánosságra hozott egy, az ügyvédről készült portréfelvételt, képaláírásként a neve és a kép forrásaként egy internetes sajtótermék feltüntetésével. A cikk részletesen taglalta az ügyvéd közéleti vita kapcsán előtérbe került, jogi képviselőként kifejtett tevékenységét, megemlítve, hogy akik a fogvatartottak jogi képviseletét látják el ezekben az ügyekben, mintegy "bizniszt" alapítottak a fogvatartottak kártérítési igényeire, és ebből rövid idő alatt meggazdagodtak.
Az ügyvéd keresetében a képmáshoz való joga megsértésének megállapítását, a sajtóterméknek a jogsértés abbahagyására, a sérelmes helyzet megszüntetésére, vagyis a képmásnak a honlapról való eltávolítására, végleges törlésére, a további jogsértéstől való eltiltására, valamint elégtétel adására kötelezését kérte. Előadta, hogy a képmását az internetes sajtótermék az engedélye nélkül közölte, és az annak ugyancsak engedély nélküli átvételéért az említett sajtótermékkel azonos módon tartozik felelősséggel.
Kiemelte: önmagában az, hogy a képmását a közösségi oldalon, a személyes profilján nyilvánosságra hozta, továbbá engedélyt adott annak egy egyesület honlapján történő megjelenítéséhez, nem értelmezhető mások részére korlátlan felhasználáshoz adott hozzájárulásként. A sajtótermék ezzel szemben úgy érvelt, hogy az ügyvéd az említett témában való véleménynyilvánítás során, közéleti szereplőként személyiségi jogainak szükséges és arányos mértékű, az emberi méltóságát tiszteletben tartó korlátozását tűrni köteles, és ez a tűrési kötelezettség a képmásának felhasználására is kiterjed. Azt is hozzátette, hogy a cikk az általa korábban közölt interjú utóéletének egy darabja, amely szintén közéleti vita tárgya. Relevánsnak tartotta azt a körülményt is, hogy az ügyvéd képmása és a szöveges tartalom között szoros kapcsolat áll fenn, a képmás bemutatása ezért nem öncélú.
Kúria: az ügyvéd nem közszereplő, de válhat azzá, ha belép a közéleti vitába
A Kúria hivatkozott a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:48. paragrafusára, mely szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához fő szabály szerint az érintett személy hozzájárulása szükséges, ám nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A kérdés tehát először az volt, hogy az ügyvéd közszereplőnek minősíthető-e.
Maga a cikk a fogvatartottak elhelyezésének körülményei miatt indult kártérítési perek által kiváltott széles körű közéleti vitához kapcsolódott, ezzel összefüggésben az ügyvéd feljelentése alapján a sajtótermék újságírójával, főszerkesztőjével és az igazságügyi államtitkárral szemben indult büntetőeljárás megszüntetéséről számolt be.
A Kúria kifejtette, hogy míg a kialakult bírói gyakorlat szerint a közhatalmat gyakorló személyek és a politikusok közszereplők, addig ezen kívül mindig a konkrét ügyben, az érintett személy közéleti vitában betöltött szerepe alapján lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy közéleti szereplőnek minősül-e. Ennek megállapításához nélkülözhetetlen feltételnek tartotta, hogy az érintett személy egy közéleti vita aktív alakítójaként lépjen fel, vagy a közvélemény formálásában bármilyen módon részt vegyen.
Az ügyvéd a cikkben megjelenített közéleti vitában nemcsak a fogvatartottak jogi képviseletének ellátásával, hanem az adott témában újságíróként történt véleménynyilvánításával is aktív szerepet vállalt. Mivel pedig a sajtótermék által bemutatott, eredménytelen kimenetelű büntetőeljárás az ügyvédnek a szóban forgó ügyvédi tevékenységével összefüggésben megfogalmazott kijelentés miatti feljelentése alapján indult, így az nem kétségesen a vizsgált közéleti vitához kapcsolódott.
A fénykép széles körben felhasználható, ha az más alapjogot nem sért
A Kúria ezt követően azt vizsgálta, hogy az alaptörvény II. cikke szerinti emberi méltóság és az ebből fakadó magánszférához való jog vagy az alaptörvény IX. cikke szerinti véleménynyilvánítás szabadságához és a sajtó tájékoztatáshoz való joga élvez-e elsőbbséget. Az Alkotmánybíróság a 3019/2021. AB-határozatában – a 28/2014. AB-határozatban kifejtettekre utalva – hangsúlyozta, hogy mindaddig, amíg valamely tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, az emberi méltóság védelmével összefüggésben a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának korlátozását.
Valamely jelenkori eseménnyel kapcsolatban a nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az eseménnyel összefüggésben az engedélyük nélkül nyilvánosságra hozható. A hozzájárulás alóli kivétel akkor igazolható, ha a felvétel és a közszereplés között kapcsolat teremthető, és mind a felvétel készítése, mind a nyilvánosságra hozatala összefügg a közszerepléssel.
A "képmásvédelem" csak akkor lehet a sajtószabadság valós korlátja, ha a képmás közzététele – a felismerhetővé váláson túlmutatóan – valamilyen alapjog sérelmét (különösen az emberi méltóság vagy a magánélethez való jog megsértését) okozza. Külön nevesített alapjog hiányában közszereplés során mindenki tűrni köteles képmása közzétételét. A Kúria szerint így a hozzájárulás szükségességének vizsgálata során nem annak van jelentősége, hogy a közszereplőről a fénykép közszereplés alkalmával készült-e. Helyette azt kell vizsgálni, hogy a cikk tárgyát képező témával összefüggésben álló fénykép került-e közzétételre, és a közzététel módja – a felismerhetővé váláson túlmutatóan – valamilyen alapjog sérelmét (különösen az emberi méltóság vagy a magánélethez való jog megsértését) okozza-e (Kúria Pfv.IV.20.069/2021/3.).
Kúria: nem volt jogsértő a fénykép közlése
A cikk tartalma és a fényképfelvétel közötti kapcsolat annak ellenére is megállapítható volt, hogy a fényképfelvétel az ügyvédet nem a közéleti szereplői minőségét megalapozó, a korábbiakban már hivatkozott tevékenységének kifejtése közben, vagyis közszereplés alkalmával ábrázolta. A fényképfelvétel ugyanis csupán a személyének beazonosítását szolgálja, és annak közzététele nem haladta meg a cikkben bemutatott közéleti vita illusztrálásához szükségesen tartozó tartalmat. Az az ábrázolás módját, az ügyvéd mögött látható hátteret is figyelembe véve az ügyvéd magánéletére vonatkozóan semmiféle többletinformációt nem nyújtott. Kiemelte, hogy az ügyvéd ugyanezen fényképfelvétel felhasználásához egy egyesület honlapján, valamint az ügyvédi kamarai tisztújításon jelöltként való bemutatása érdekében hozzájárult; ami azt támasztotta alá, hogy a megjelenített képi tartalmat maga sem tekintette magánszférája nyilvánosságra nem tartozó részének.
Hozzászólások (0)