Sok a panasz a társasházi kamerákra: ezekhez a szabályokhoz kötött a megfigyelés

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság növekvő számban kap olyan panaszokat, melyek társasházi kamerás megfigyelésekkel kapcsolatosak. Az alábbiakban ezen döntések fontosabb jellemzőit mutatjuk be.

A személyes adatok kezelését szabályozó 2016/679. számú általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szűk körben kivételt enged a szabályai alól. Nem kell alkalmazni ugyanis a GDPR szigorú szabályait, ha kizárólag természetes személyek saját célra kezelnek személyes adatokat. Ezt nevezzük háztartási kivételnek. A háztartási kivétel körébe esik a családi házban üzemeltetett és a saját tulajdont vizsgáló kamera. Fontos ezzel összefüggésben kiemelni, hogy amennyiben egy családi ház olyan kamerás védelmi rendszert alkalmaz, mely a közterületet is figyeli, nem lehet a magánhasználati kivételre hivatkozni, így kötelező megfelelni a GDPR szabályainak.

A  társasház, illetve a közös képviselő is lehet adatkezelő

Hatósági vizsgálat során első lépésben azt kell megállapítani, hogy ki tekintendő adatkezelőnek, hiszen ez lehet maga a társasház, vagy a természetes személy vagy jogi személy közös képviselő. Ha a kamerarendszer telepítése, illetve üzemeltetése vonatkozásában kötött szerződéseket a társasház kötötte, abban az esetben egyértelműen a társasház az adatkezelő, és az ehhez kapcsolódó felelősség is terheli (NAIH/5896/2021.).

Nem zárható ki a hatóság szerint ugyanakkor az sem, hogy adott esetben a társasház szervezeti és működési szabályzata alapján a társasház közös képviseletét ellátó személy vagy szerv is önálló adatkezelővé váljon az abban meghatározott adatkezelési célok tekintetében. A közös képviseletet ellátó személy vagy szerv, illetőleg annak képviselője adatkezelővé válását okozza továbbá a felügyeleti gyakorlat szerint az is, ha adott esetben túlterjeszkedik a társasház döntésén.

Közterületet nem figyelhet a kamera!

Az elektronikus megfigyelőrendszerrel kapcsolatos alapvető követelmény, hogy a kamerák közterületet nem figyelhetnek. Az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019. iránymutatása alapján ugyanakkor kivétel ez alól, ha a látómező ezen részét kitakarják, vagy a felvételt maszkolják. Bizonyos esetekben ugyanis a megfigyelés nem szűkíthető le a magánterületre.

Nem mindegy, ki fér hozzá a felvételhez

A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) szerint a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben meghatározott személy lehet. E törvény pedig meghatározott képesítéshez köti, hogy ki végezhet személy- és vagyonvédelmi tevékenységet. Ez alapján személy- és vagyonvédelmi tevékenységet az végezhet, így a társasházi kamerarendszer üzemeltetője olyan személy lehet, aki biztonsági őri, testőri, vagyonőri vagy biztonságszervezői szakképesítéssel rendelkezik. Az üzemeltetésbe pedig a hatóság szerint beleértendő az élőképek megfigyelése, és a felvételekhez való hozzáférés, azaz a felvételekhez is csak olyan személy férhet hozzá, aki rendelkezik ezen szakképesítések valamelyikével. Amennyiben a közös képviselő, számvizsgáló bizottság tagja ilyen képesítéssel nem rendelkezik, jogosulatlanul fér hozzá a felvételhez, és megsérti az integritás, bizalmi jelleg GDPR-ban nevesített elveit.

Szükséges adatkezelési tájékoztatás

Amennyiben egy adatkezelés a GDPR hatálya alá tartozik alapvető követelmény az adatkezelési tájékoztatás nyújtása. Ennek keretében a megfigyelt területre lépést megelőzően piktogrammal kell a belépők figyelmét felhívni a megfigyelésre. Ezen túlmenően azt is meg kell jelölni, hogy az adatkezelési tájékoztató hol érhető el. Célszerű ennek elérhetőségét a helyszínen biztosítani, és minden belépő számára elérhetővé tenni.