Munkahelyi e-mailezés: pórul járhat a munkáltató, ha nem szabályozza

Megosztás Tetszik

Ismételten munkáltatót bírságolt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Az adatvédelmi bírság kiszabására egy volt munkavállaló kérelmére került sor, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel szüntette meg a munkáltató. A felek között munkaügyi per van folyamatban, mivel a munkáltató a munkavállaló kérésére nem bocsátotta a rendelkezésére a céges e-mail-rendszeren keresztül folytatott magánjellegű levelezését.

Ismét jogviszony megszüntetése vezetett a hatósági eljáráshoz

Egy újabb jogesettel találkozhatunk, ahol az elbocsájtott munkavállaló panaszára indult adatvédelmi hatósági eljárás. A tényállás szerint a munkáltató a közalkalmazott jogviszonyát felmentéssel megszüntette, melynek következtében a felek között munkaügyi per is indult. A munkaügyi per ideje alatt – 2019. február 6-án – a munkavállaló kérelmet terjesztett elő, melyben a munkáltatótól a 2018. évi leveleit kívánta megkapni CD-n, annak érdekében, hogy a munkaviszonyával összefüggésben végzett, kutatással kapcsolatos tudományos publikációkra, közleményekre vonatkozó e-mailjeit megszerezhesse.

A munkavállalónak a munkáltatóhoz intézett levele szerint szüksége lett volna olyan, részben magánjellegű leveleire, amelyek tartalmazták bizonyos, konferenciákra jelentkezéseinek azonosítóit, jelszavát, folyóiratokhoz beküldött jelszavát, beküldési idejét, a folyóirat nevét, valamint különböző cégeknél az egyetemi képzésben használatos segédanyagok pályázásával kapcsolatos személyeket, információkat. A munkavállalónak nyilatkozata szerint kifejezetten a közleményekkel, illetve tudományos publikációkkal, tudományos aktivitásával és szerződésekkel kapcsolatos leveleit kívánta megkapni, továbbá kiadókkal folytatott olyan levelezéseket, amelyeket a munkáltató képviseletében kapott. A munkavállaló – nyilatkozata szerint – továbbá az általa elnyert pályázatokkal, valamint a doktori képzéssel kapcsolatos levelekhez is hozzá kívánt férni.

A munkáltató arra hivatkozott, hogy a kért adatok jellemzően a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó adatok, amelyek csak érintőlegesen kötődnek a közalkalmazott személyéhez, melyből adódóan ezen adatok személyes adat jellege vitatott. A munkáltató ezen túlmenően pénzügyi, gazdasági érdekeire, üzleti titkaira is hivatkozott. Arra is rámutatott, hogy a munkavállaló az esetleges személyes adatait a felmentési idő tartama alatt szabadon lementhette volna adathordozóra, jelenleg azonban ezekhez már csak az üzleti titkokhoz való hozzáférés útján juthat úgy, hogy már nem is állnak a felek jogviszonyban egymással.

A felügyeleti hatóság a munkáltató álláspontját részben osztotta.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, milyen ítélet született az ügyben!