adozona.hu
Adatvédelmi bírság a gazdaglistákért
//test-adozona.hu/gdpr_adatvedelem/Adatvedelmi_birsag_a_gazdaglistakert_KSWOMV
Adatvédelmi bírság a gazdaglistákért
Tetszik
A Forbes 2019 szeptemberében jelentette meg a legnagyobb családi vállalkozásokat tartalmazó online és print kiadványát, 2020 januárjában pedig az 50 leggazdagabb magyarról szóló anyagát. Bizonyos érintettek ezzel összefüggésben adatvédelmi panaszt nyújtottak be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, mely eljárás bírsággal zárult. Az ügy tanulságait az alábbiakban mutatjuk be.
A magazin a kiadványai összeállításakor a cégnyilvántartás nyilvánosan elérhető adataira, a beszámolók, illetve a honlapok adataira, illetve ezek alapján megbecsült információkra támaszkodott. A közzétett adatok jellemzően az adott vállalkozásra és nem az érintett személyére vonatkoztak, e kettő között azonban nyilvánvaló kapcsolat áll fenn.
A közzétett adatok között szerepelt az érintettek teljes neve, családneve és gazdasági helyzetére vonatkozó adatok.
A közlés kapcsán annak is jelentősége volt, hogy az érintettek közszereplőnek minősülnek-e. Ezzel összefüggésben a NAIH arra mutatott rá, hogy a közszereplői státuszt a hazai, illetve nemzetközi jogi gyakorlat alapján esetről-esetre kell vizsgálni. Megállapította, hogy nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy az érintett személyek néhány év alatt állami támogatásoknak, közpénzeknek a következtében piacvezetővé váltak. Ennek következtében számolniuk kellett azzal, hogy a közélet szegmensének is aktív alakítójává válnak, s az ezzel együtt járó értékeléseket és bírálatokat viselniük kell.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen szempontok alapján történt az adatvédelmi bírság kiszabása!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (4)
Köszönöm a cinikus megjegyzést.
A cikk és a NAIH döntés teljes mértékben érthető bár lehet, hogy kell hozzá alapszintű jogi, alkotmányjogi ismeret.
A "pletykaéhség" nem egzakt jogi fogalom, döbbenetes, hogy egyáltalán ez a szó felmerülhetett az ügyben és a cikk úgy hozza, mintha az releváns fogalom lenne, pusztán azért, mert a NAIH - tévesen - említi. Az Alkotmánybíróság a Questor ügyben megsemmisített egy Kűria döntést, mert - a büntetőjogi szálak említése nélkül - egy internetes portál nyilvánosságra hozta az indítványozó nevét, korábbi munkahelyeinek megnevezését, élettársi kapcsolatának tényét és élettársának nevét, valamint élettársa családi kapcsolatait, ezen keresztül az indítványozó tágabb értelemben vett családjával kapcsolatos adatokat.
Ezek nem cégadatokról, számviteli beszámolókról és állami támogatásokról szóló adatok!!!
A NAIH ott hibázott, hogy akkurátusan összemosta a fenti adatokat az utóbbi gazdálkodási adatokkal.
Egyébként az Alkotmánybíróság ítélet nem letölthető a saját honlapjukról (http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/7261E780513F51F0C125830D0059138B?OpenDocument), azt csak a közlönyben lehet elolvasni: http://kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/1/PDF/2020/15.pdf
A NAIH kötelessége lenne a közérdekből való adatok nyilvánosságának a védelme. A vagyoni gyarapodás bemutatása (értsd: gazdaglista) pedig szintén közérdek. A NAIH mégis a GDPR-t arra a szintre silányítja, hogy a jogait nagyobb pénzzel védeni képesek érdekeit szolgálhassa és kárt (értsd: nagy összegű bírság) okozzon azoknak, akik közérdekből nyilvános gazasági adatokat összegeznek, rendszereznek. Az ilyen összegzések a további összefüggéseket is megvilágíthatják. Ezeknek az adatoknak a körébe tartozik a tulajdonos, az ügyvezető édesanyjának születési neve és az illető lakóhelye is, sőt, még az adóazonosítója is.
Az lenne a jó, ha ebben nem lennének ellenérdekeltek a gazdaglistákban az érintett magánszemélyek, sehol a világon.
Azt gondolom, hogy a NAIH a konkrét példa kapcsán csupán teszteli a GDPR határvonalait, amelyet ismét sikerült a nagypolitikának tételes és konkrét, sokoldalas szabályozás helyett ködös, kevés munkával előállítható hangzatos, de amúgy meghatározhatatlan tartalmú elvekkel körbeírnia.
Mindez csak vitákat fog eredményezni, ami elsősorban a bürokráciát szolgálja majd. A vita közben pedig súlyos jogbizonytalanság keletkezik, ami a nyilvánosság és a szólásszabadság, valamint a közérdekű adatok körét sújtja.
Tisztelt Cím!
Valószínűleg hasonlóan jogsértő, hogy pl.: a Nemzeti Cégtár weboldalán megtudhatom magamról, melyik céget vezetem, mi az állandó lakcímem, hogy hívják az édesanyámat. Ennek mi köze a mérleg kötelező közzétételéhez? Az eredmény közzététele a cél, ha jól értem. Hol vagyok én védve ebben az esetben? Bárki zaklathatja a családomat, akik szintén ezen a lakcímen laknak.
Milyen szabályok vonatkoznak cégvezetők személyes adatainak kezelésére?
Köszönöm a válaszukat!