A Google csapdájában

Megosztás Tetszik

Egy közszereplőnek nem minősülő felsővezető több alkalommal eredménytelenül kérte a Google LLC-től, hogy a nevére történő keresés eredményeként a nyilvános adatbázisokban elérhető 20 darab, rá nézve kedvezőtlen tényállításokat tartalmazó link törlésre kerüljön. Végül a NAIH-hoz fordult. Az adatvédelmi hatóság elutasította a kérelmet, mutatjuk, miért.

A sajtószabadság keretei tágak

A felügyeleti hatóság kiemelte, hogy a sajtó által történő adatkezelésekre is vonatkozik az adatvédelmi szabályrendszer. Ez alapján személyes adat kezelése (benne annak közlése) abban az esetben jogszerű, ha annak a személyes adatok védelmét szabályozó Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés szerinti jogalapja van, és az adatkezelés megfelel az adatkezelés általános elveinek.

A nyilvánosság számára történő beszámolás jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés (e) pontjában nevesített közérdek. A jogalap fennállása persze nem jelenti azt, hogy a személyes adat minden esetben közölhető. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. § (3) bekezdése szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. A sajtó köteles továbbá kiegyensúlyozottan tájékoztatni.

A sajtó általános kötelezettségein túlmenően köteles a személyes adatok védelmét a véleménynyilvánítás szabadsága tükrében vizsgálni.

Az Alkotmánybíróság több ítéletében is kifejtette álláspontját, mely szerint a közügyek megvitatása kapcsán elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem középpontjában elsősorban nem az érintett személyek státusza, hanem a közügyek megvitatásának fontossága áll.

Az a központi kérdés tehát, hogy a közlés a közügyek megvitatását mennyiben segíti elő.

A közügyek vitatása körében sem korlátlan azonban a szólásszabadság. Egyrészt a közhatalommal rendelkezőket és a közszereplőket is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közéleti tevékenységükkel kapcsolatban, hanem magán- vagy családi életük tekintetében érinti. Szintén a szólásszabadság korlátját képezi az emberi méltósághoz való jog érvényesülése, amikor is a megfogalmazott vélemény nem csupán nevesített személyiségi jogokat, hanem az emberi méltóságot sérti (3211/2020. AB határozat).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mivel indokolta álláspontját a NAIH!