hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Visszatérés a katáról a társasági adó hatálya alá

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

A 2021-es változások miatt több kata szerint adózó vállalkozás mérlegeli a társasági adó hatálya alá történő visszatérést. A cikk ennek kapcsán a tárgyi eszközök és immateriális javak társasági adóalapot csökkentő értékcsökkenésére tér ki.

A kisadózó vállalkozások tételes adózására (katára) a jogi személy vállalkozók egy meghatározott köre áttérhetett a társasági adó (tao) vagy a kisvállalati adó (kiva) vagy – legkésőbb 2020. január 1-jével – az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alól.

A katát a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 3. §-a szerint a jogi személyek közül a következők választhatják:

♦ egyéni cég,
♦ kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
♦ kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
♦ ügyvédi iroda.

A jogi személyek a katára történő áttéréskor kikerültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) hatálya alól is. A kata alatt – a Katv. 12. §-a szerint – csak bevételi nyilvántartást kell vezetniük, amelyet teljesíteni lehet a számlák, nyugták megőrzésével is.

A kata alá történő bejelentkezéskor – ha az a tao vagy a kiva alól történt – meg kellett állapítani az osztalékadót kiváltó adót, amelynek alapja az eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség, csökkentve a tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értékével, valamint az eredménytartalék terhére felvett osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták. Ha korábban volt olyan adóév, amikor a vállalkozás az eva szerint adózott, akkor az osztalékadót kiváltó adó – előzőek szerint levezett – alapját csökkenti az az eredménytartalék, eredménytartalékból lekötött tartalék, jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettség, adózott eredmény, amely az adóalany eva szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.

Olvassa el az Adózóna „Áttérés katáról társasági adózásra: ezek a legfontosabb lépések”, „Aktuális kérdések a kisvállalati adóval kapcsolatosan” és „Osztalék kivás kft. végelszámolásakor” című írását is!

Ugyanígy kellett levezetni az osztalékadót kiváltó adó alapját, ha az adózó a tao-ról (vagy a kiváról) tért át az evára és az eva hatálya alatt – választása szerint – nem a számviteli törvény szerint vezette a nyilvántartását. Ugyanakkor nem volt ilyen kötelezettsége annak a vállalkozásnak, amely evasként a számviteli törvény szerint vezette a nyilvántartását.

Az osztalékadót kiváltó adót az áttérést megelőző adóévi adóbevallásban kellett bevallani az első 1/3-ad részlet megfizetésével. A fennmaradó összeget egyenlő arányban a következő 2 adóévben kellett megfizetni. Ha azonban a vállalkozás kikerül(t) a kata alól, akkor ez az adó esedékessé válik, vált. Hasonlóan kellett eljárni annak a vállalkozásnak is, amely korábban pénzforgalmi nyilvántartás vezetése mellett az eva adózást választotta. Ennek akkor van jelentősége, ha a vállalkozás a tao alól az eva hatálya alá tért át – 2020 előtt – majd az eva alól tért át (leginkább az eva megszűnése miatt) a kata adózásra. Ekkor ugyanis még eva alanyként kellett megfizetnie az esetlegesen még fennálló osztalékadót kiváltó adót, és nem kell ilyen kötelezettséggel számolnia a kata alatt.

Ha a kata szerint adózó vállalkozás visszatér a tao adózásra, akkor a tárgyi eszközök és immateriális javak után értékcsökkenést a számviteli törvény szerint számolhat el. Adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírást pedig a következők szerint vehet figyelembe, tekintetbe véve, hogy lehetnek olyan eszközei, amelyeket a tao-t, a kivát, az evát, illetve a katát alkalmazó adóévekben szerzett be.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja miként alakul a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés, az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás attól függően, hogy milyen adózási módról tér át a jogi személy a társasági adóra!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink