Gyakori kivét evás bt.-ből

Megosztás Tetszik

Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. bankszámlájáról sűrűn vesznek ki pénzt a tagok, időnként bevásárlást is fizetnek a kártyával. Kell-e ezt az osztalékszerű kivétet vezetni, fel kell-e tüntetni a magánszemélyek bevallásában – érdeklődött olvasónk. Kérdéseire Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.

Az eva törvény hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. az evát a bevételei alapján fizeti – emlékeztetett Pölöskei Pálné. A tagoknak az eva-alanyiság alatt keletkezett bevételből történő juttatásra az eva törvény 18. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. E szerint

a) a magánszemély tagot, volt tagot (örököst) az adóévben nem terheli az eva-alany által juttatott bevétel alapján az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.
b) a magánszemély tag, volt tag (örökös) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni, kivéve, ha a jövedelmet a tag személyes közreműködése alapján mellékszolgáltatás díjaként kapja, amely az szja törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és adóköteles;
c) a bevételi nyilvántartást választó (folytató) betéti társaság, közkereseti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az e juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre – az szja törvény és az Art. alapján a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezések szerint – a személyi jövedelemadót megállapítja, megfizeti és bevallja;
d) a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni:az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét – levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értéknek a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz adóalapot képező könyv szerinti értékét (c) pont)  meghaladó részét –, ha az adóalanyiság időszaka alatt bevételi nyilvántartást vezetett (nem volt a számviteli törvény hatálya alatt).

A bevételi nyilvántartást vezető eva-alany tagja tehát év közben kaphat jövedelmet, ami nem minősül az szja törvény alkalmazásában sem vállalkozói kivétnek sem osztaléknak, sem vállalkozásból kivont jövedelemnek.

Az szja két esetben merül fel: (i) ha személyes közreműködés ellenértékeként történik kifizetés, illetve (ii) ha olyan eszközt kap, amelyet az osztalékadót kiváltó adó alapjából levonásba helyezett (eva törvény 18. § (2) bekezdés) az adóalany. A magánszemélynek adott juttatásokból az szja bevallásban csak az adóköteles összegek [b) és c) alatti tételek] jelennek meg.