adozona.hu
Két kérdés evás bt. egyszerűsített végelszámolásáról
//test-adozona.hu/eva/Evas_bt_egyszerusitett_vegelszamolasa_XD9RGD
Két kérdés evás bt. egyszerűsített végelszámolásáról
Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a saját jogú nyugdíjas végelszámoló után, és mi a teendő, ha a cégnek semmiféle kötelezettsége nincs hitelezőkkel szemben? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Az adózási és járulékkérdésére a következő összefüggések vonatkoznak.
A korábbi szabályozás szerint a legfőbb szervnek végelszámolót kellett választania, de végelszámoló lehetett a cégvezető vagy a tulajdonos is. Egyszerűsített végelszámolásnál – a 2018. év közepétől hatályos – új előírás szerint nincs szükség a választásra, mert a törvény rögzíti, hogy a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.
A polgári törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.
A kérdéses esetben feltételeztem, hogy ez a személy a bt. saját jogú nyugdíjas beltagja, aki nem munkaviszony, hanem megbízás keretében látja el vezető tisztségviselőként a végelszámolói feladatokat. A 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § d) pont 5. alpontja alapján társas vállalkozó: a betéti társaság "... olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül." Tehát, ha az előző feltétel teljesül, és a közölt esetben teljesül a Tbj. 4. § e) pontja is, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó szabályait kell alkalmazni.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj. 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a Tbj. 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a Tbj. 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői/végelszámolói tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.
Ha a kiegészítő tevékenységet folytató személy díjazás nélkül (ingyen) végzi a tevékenységét, akkor csak az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie a vállalkozásnak.
A második kérdést illetően: természetesen, ha nincsenek kötelezettségei, követelései, akkor nem tud mást közölni az egyszerűsített iratmintákban sem.
Hozzászólások (1)
A válasz nem említi meg, hogy nem minősül kiegészítő társas vállalkozónak az a nyugdíjas-végelszámoló, aki munkaviszonyra lép az általa végelszámolt vállalkozással. Ráadásul 2019.01.02-től már nem is kell bejelenteni őt, így a T1041-es adatlap beküldésével se tud "elkésni".
Az ilyen munkaviszonynál mennyi idő van szüksége a végelszámolónak a heti munkavégzéshez? Mondjuk legyen heti 5 perc? Akkor arányosítsuk a minimálbért. Nálam ez kb. 300 Ft havi munkabérre jött ki, legyen tehát a munkabér havi 300 Ft. A nyugdíjas munkavállalónak csak SZJA levonása van, ami 45 Ft, havonta. Ha jól figyeltem, akkor ez az összeg a 1908-as bevallásban "elmegy kerekítésbe".
Sikeres végelszámolást kívánok!