Céges pénzt utal magánszámlára? Ezzel kell számolnia

Megosztás Tetszik

Családi gazdasági társaságoknál gyakori, hogy a cég bevételét olyannyira sajátként kezelik, hogy rendszeresen átutalják a magánszámlára. Milyen adózási következményei lehetnek ennek? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.

Egy evás bt.-ben a férj a beltag, a feleség a kültag. A cég bevételeinek nagy része a bt. bankszámlájára érkezik be. A feleségnek van egy saját bankszámlája (erről fizetik a családi költségeket, a férjnek nincs külön számlája) – vázolta kérdezőnk a gazdasági társaság és a család pénzügyi jellemzőit. Azt kérdezte: szabályos-e az a megoldás, ha a céges bankszámláról átvezetik a magán bankszámlájukra a bevételt? Nem minősül ez tagi kivétnek, illetve járulékot kell-e utána fizetni? Ha nem lehetséges ez a megoldás, akkor milyen formában juthatnak hozzá hivatalosan a leadózott osztalékukhoz? Az eván kívül van még esetlegesen más járulék-, illetve adóvonzata is a pénzátvezetésnek, illetve készpénzfelvételnek?

Miután a kérdésből nem derült ki, hogy a bt. az eva alatt bevételi nyilvántartást vezet vagy alanya a számviteli törvénynek, szakértőnk válaszában mind a két esetre kitért. Mindenekelőtt leszögezte: a pénzeszköznek a bt. számlájáról a tag számlájára történő átutalása nem szabálytalan, de a magánszemély által megszerzett bevételnek minősül.

Az eva hatálya alatt bevételi nyilvántartást vezető bt.-nek e bevétel után nincs már adófizetési kötelezettsége (tagként a járadékkötelezettsége a személyes közreműködés alapján annak ellenértéke illetve  a minimálbér alapján keletkezik). Ez abból következik, hogy evás  adóéveiben a bevétel alapján megfizeti az evát, továbbá az eva hatálya alá történő bejelentkezésekor úgynevezett osztalékadót kiváltó adót állapított meg, vallott be, amelyet 3 év alatt megfizet, ezáltal az adóalanyisága keletkezésekor meglévő eredménytartaléka, a tag felé fennálló kötelezettsége  adózott jövedelemnek minősül [Szja tv. 18. § (4)–(5) bekezdés].

Ha azonban az evás bt. a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozik, akkor vizsgálnia kell, hogy az átvezetett jövedelem forrása nem minősül-e osztalékból (osztalékelőlegből) származó vagy vállalkozásból kivont jövedelemnek. Ez pedig akkor áll fenn, ha az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére. E rendelkezés alkalmazásában a saját tőke terhére juttatott bevételnek minősül az adóalany által a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával (örökösével) szemben adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott kötelezettség is.

A nyitó adatok között kimutatott saját tőkét és a jóváhagyott osztalék, jegyzett tőke leszállítás, tagi jogviszony megszűnés miatt fennálló kötelezettséget külön nyilván kell tartani.

Ha az ilyen adóalany tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttat bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját) a külön nyilvántartott források megszűnéséig azt kell feltételezni, hogy az adóalany azt e források terhére juttatta. Az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartalékot azonban csak akkor kell figyelembe venni, ha annak a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre történő igénybevételéről az adóalany döntött [Szja tv. (7)–(9) bekezdés].