ESG: közvetlenül vagy közvetve a nagyvállalatoktól a kkv-szektorig mindenkit érint

Megosztás Tetszik

Mozgalmas hetet tudhatunk magunk mögött, két fontos mérföldkövéhez egyszerre érkezett el a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozás. December 12-én a magyar országgyűlés elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló hazai szabályozást, miközben december 14-én az Európai Tanács és a Parlament megállapodást kötött a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvről, olvasható a Grant Thornton Magyarország honlapján megjelent elemzésben.

Mindkét szabályozás célja a környezet és az emberi jogok védelmének fokozása az EU-ban, illetve Magyarországon a beszállítói láncok bevonásával. Mindkét szabályozás elsősorban a nagyvállalatok számára ír elő kötelezettségeket az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt tényleges és potenciális káros hatásokkal kapcsolatban, saját maguk és leányvállalataik, valamint üzleti partnereik tevékenységei tekintetében.

Mivel a nagyvállalatok üzleti partnerei meghatározás gyakorlatilag lefedi a versenyképes kkv-szektor túlnyomó részét, ezért közvetve a két szabályozás csaknem minden gazdasági szereplőre vonatkozik, hangsúlyozzák a Grant Thornton Magyarország szakértői.

A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség Uniós szabályozása

Az átvilágítási irányelv a nagyvállalatokra vonatkozó kötelezettségeket állapít meg a környezetre és az emberi jogokra gyakorolt tényleges és potenciális káros hatások felmérésével, megelőzésével és csökkentésével kapcsolatban a vállalat értékláncára vonatkozóan. Meghatározó sajátossága a szabályozásnak, hogy nemcsak a beszállítói láncokra, hanem más üzleti kapcsolatokra is kiterjed, mint például az értékesítés és forgalomba hozatal. A vállalatoknak olyan tervet kell elfogadniuk, amely biztosítja, hogy üzleti modelljük és stratégiájuk összeegyeztethető legyen az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodással – írják.

A korábbi javaslatokkal ellentétben a megállapodás szerint a pénzügyi szolgáltatások ideiglenesen nem tartoznak az irányelv hatálya alá, de később lehetőség lesz a pénzügyi downstream ágazat bevonására megfelelő hatásvizsgálat alapján.

A szabályozás elsősorban úgy tervezi előmozdítani a fenntarthatósági transzformációt, hogy a nagyvállalatokat motiválja abban, hogy szennyező, vagy más hatásaikban nem fenntarthatóan működő üzleti partnereik üzleti gyakorlatára pozitív hatást gyakoroljanak, végső esetben pedig felszámolják velük üzleti kapcsolataikat.

Az irányelv megsértése esetén az érintett vállalatokra az éves árbevétel alapján pénzbüntetés szabható ki, illetve elzárhatóak közbeszerzésektől.

Az Uniós szabályozás életbe lépése legkorábban 2025-ben várható – emelik ki a Grant Thornton Magyarország szakértői.

A hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátásilánc-átvilágítási kötelezettség szabályozása

A 2024. január 1. napjától hatályos hazai szabályozás előremutató módon megkezdte a hazai vállalati szektor felkészítését az érkező uniós szabályozásra, illetve reagált arra a szakmai oldalról már régóta megfogalmazott igényre, hogy egy, a fenntarthatósági átvilágításokra és értékelésekre vonatkozó keretrendszer felállítása támogatná a hazai nagyvállalati és kkv-szektor versenyképességét.

Az új szabályozásban a jogalkotó lefektette a hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátásilánc-átvilágítási kötelezettségek alapjait az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásaival összhangban. A szabályozás évről évre növekvő vállalati körre terjed ki, a magyarországi székhelyű, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoktól indulva, majd 2025-ben már minden egyéb nagyvállalatra és végül minden közérdeklődésre számot tartó kkv-ra.

A kötelezett nagyvállalatoknak a következő kötelezettségekkel kell számolniuk:

• kockázatkezelési rendszer létrehozása,
• fenntarthatósági felelős kinevezése
• panaszkezelési eljárás biztosítása,
• belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
• rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
• megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása,
• ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a
• közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében, továbbá
• évente ESG beszámoló elkészítése az előző évben elvégzett átvilágítási tevékenységről és annak eredményeiről.

A beszállítók számára elsődleges feladat a fenti nyilatkozathoz kötött átvilágításon történő megfelelés biztosítása a megfelelő belső szabályozási környezet és adatszolgáltatási képesség kiépítésével.

A törvény továbbá még részleteiben nem szabályozott módon, de megteremti az ESG-tanúsító és ESG-minősítő fogalmát és ezzel lehetőséget biztosít a piac számára, hogy kialakuljon egy olyan hazai ESG-ökoszisztéma, mely hatékonyan támogathatja a nagyvállalatok és a kkv-szektor export piacokon is aktív résztvevőinek elsődleges gazdasági igényeit annak érdekében, hogy a közös európai piacon megfelelő minőségű értékelésekkel rendelkezve tudjanak versenyképesek maradni – figyelmeztetnek a Grant Thornton Magyarország szakértői.