167 találat a(z) teljesítési időpont cimkére
Számlahelyesbítés teljesítési időpontot és áfakulcsot illetően Kérdés
Időszakos elszámolású export szolgáltatás teljesítési időpontja Kérdés
Késve érkezett teljesítésigazolás Kérdés
Online számlázás – költség-továbbszámlázás teljesítési időpontja Kérdés
Áfabevallás M lapja című kérdéshez Kérdés
Ingatlanértékesítés teljesítésének időpontja Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van. Társaságunk használt ingatlan értékesítése tekintetében nem jelentkezett be az áfa hatálya alá, ezért az értékesítés áfamentes. Az adásvételi szerződés főbb paraméterei: szerződés aláírásának napja: 2020. május 5. Birtokba adás napja: a szerződést követő 180. nap. A vevő vételárrészletet fizet a szerződés aláírásának napján. A vételárrészlet meg is érkezett az eladó számlájára. Van egy olyan passzus a szerződésben, hogy az eladó a tulajdoni hányadát a mai nappal eladja. E szerint a teljesítés időpontja: 2020. május 5.? E nappal ki kell állítani a szerződés szerinti teljes összegről a számlát? Második kérdésem: az eladó köteles kiürített állapotban átadni az ingatlant. A takarításhoz (gépek leszerelése, elszállíttatása) felhasznált szolgáltatás áfáját levonásba helyezheti?
Mezőgazdasági termény értékesítése – áfa: teljesítés időpontja Kérdés
Szerződésben előre meghatározott, egyféle (például kukorica) nagy mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésében állapodnak meg belföldi adóalanyok úgy, hogy a szállítás a vevő feladata, a teljesítés helye és mennyiségi átvétel az eladó telephelyén és a szállítás heteken keresztül, több hónapot is érintően, számtalan kamionnal folyik, fizetés egy összegben utólag történik. Ebben az esetben mikor van az adófizetési kötelezettség, azaz az Áfa tv. szerinti teljesítés napja? A) Amikor a teljes mennyiséget elszállították, hiszen akkor valósul meg az az ügylet, amiről a szerződés szól? B) Az Áfa tv. 57. § szerint a részteljesítés is teljesítés, így az eladónak kötelessége naponta az elszállított összegekről számlát kiállítania? C) Időszakonkénti elszámolás megjelölésével (pl. 6 hónap) elkerülhető, hogy több számlát kelljen kiállítani? D) Megállapodhatnak-e a felek gyűjtőszámla kiállításában? (Ami több ügyletről szól, de itt egy ügyletről van szó, nem?) E) A végén minden alkalommal van néhány százalékos mennyiségi eltérés, ami általánosan elfogadott. Erről a különbözetről a számlát milyen áfa teljesítési dátummal kell kiállítani a megelőző különböző esetekben? F) Módosítja-e az adott válaszokat az, ha az értékesített termény fordított adózású? G) Ha a felek szóban (!) végül abban állapodnak meg, hogy elszállítás nélkül a termény értékesítésre (tulajdonjog átruházásra) kerül. Semmilyen dokumentum nem keletkezik erről csak a kiállított számla. Elfogadható? Az EKAER-t ebben az esetben hogyan kell kiállítani?
Külföldi tankolás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nemzetközi fuvarozással foglalkozó cég több országban (Ausztria, Németország, Szlovákia, Csehország) tankol, illetve az útdíjhasználatért is fizet. Minden hónapban 2 db gyűjtőszámlát kap, országonként külön-külön. A gyüjtőszámlának megfelelően több teljesítési időpont van feltüntetve. A számlákon vagy külföldi áfakulccsal szerepel az áthárított adó, vagy bizonyos esetkben (például Németország autópályadíj) nem szerepel rajta áfatartalom. A kérdésem a következő: hogyan kell ezeket a számlákat helyesen könyvelni? Milyen teljesítéssel, illetve melyik napi árfolyammal kell nyilvántartásba venni? Jól gondolom-e, hogy ezek a bizonylatok sem az áfabevallásban, sem összesítő nyilatkozatban nem kell, hogy szerepeljenek? Válaszát előre is köszönöm!
Behajthatatlan követelés áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2020.04.02-án Jancsa-Pék Judit tanácsadó írását olvasva, mely kiemeli, hogy azok számára is van lehetőség a behajthatatlan áfa visszaigénylésére, ahol az ügylet teljesítési időpontja túl van az elévülési időm, a kérdésem, hogy hogyan. Esetünkben az ügylet teljesítési időpontja 2011., a felszámolótól a behajthatatlansági nyilatkozat kelte 2015. 2019-ben a Porr Kft. ügyében hozott EUB döntést követően a NAV-hoz benyújtottuk a visszaigénylési kérelmünket, annak minden dokumentációjával együtt, melyet első fokon az elévülési időre hivatkozással az elutasított. A döntés ellen fellebbezést nyújtottunk be, melyről a napokban kaptuk meg az első fokot helybenhagyó határozatot. A határozat változatlanul az Art. 196. § (2) bekezdésében foglaltak alapján utasította el a kérelmet, továbbá hivatkozik, "Irányelv 90. cikk (1) bekezdése nem rendelkezik az elévülési időről, így az elévülési idő kezdetének meghatározása főszabály szerint nemzeti jog alá tartozik". A Porr ügyben hozott EUB ítéletet tanulmányozva, nem tartjuk elfogadhatónak a NAV döntését, melyet jelen ismereteink alapján csak bíróság előtt lenne lehetőségünk tovább vitatni. Ezért szeretnénk részletesebb tájékoztatást kapni arra vonatkozóan, hogy mi módon tudjuk – megítélésünk szerint jogos – követelésünket érvényesíteni. Tisztelettel: R.M.Ildikó
Számla teljesítési időpontja Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számlázással kapcsolatosan a következőkben kérem a segítségét: bérleti díj számlázása esetén az időszak 2020. 06. 01-2022. május 31. A számlakiállítás és a fizetési határidő 2020. április 01. Mi lesz a teljesítési időpont? Köszönettel
Fordított áfa: teljesítési időpont Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Fordított áfával kapcsolatosan van kérdésünk. Acéláruterméket forgalmazó társaság a vevői részére fordított áfás számlát állít ki. Egyik kérdésünk, hogy helyes-e az eljárás, ha a számlán a teljesítési dátuma az áru átvételének napja, még abban az esetben is, ha a vevő a vételárat előre kifizette. Másik kérdésünk, hogy a vevőnek mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a teljes vételárat a szállítás előtt kifizette, illetve ha annak csak egy részét. A számlát a teljesítést követő pár napon belül kapja kézhez. Köszönettel.
Áfa teljesítési időpont EU-s láncügyletben Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi társaságunk („B”) európai uniós anyacége („A”) fordított áfás közösségen belüli termékértékesítést végez részünkre mint „B” közbenső vevőnek. „B” magyarországi cégünk ezen beszerzéseket ”C” magyarországi végső vevőjének adja el belföldi áfa felszámításával. A fuvarozást „A” szervezi és fizeti, az áru „A”-tól közvetlenül „C” magyarországi belföldi vevőhöz kerül. Az „A” anyacég által cégünk, „B” részére a közösségi kereskedelem szabályai szerint kiállított számlán az áfa teljesítési időpontja egyező a számla keltével, ami az áru fuvarozásának kezdő napja. Az áru indulásakor kiállításra kerül a „C” végső vevőnek szóló számla is, ami bekerül a csomagba. Az áru a fuvarozás induló napját követő munkanapon jut el a belföldi vevőhöz. Helyes-e, ha az áru fuvarozásának induló napját követő munkanapot jelöljük meg a belföldi számlán áfa teljesítési időpontként? Jól gondoljuk-e, hogy eltérhetnek a láncügylet egyes szakaszaiban alkalmazott áfa teljesítési időpontok egymástól? Ha nem helyes ez a gyakorlat, mi a belföldi számlán szerepeltetendő áfatörvény szerinti helyes teljesítési időpont az ismertetett konstrukcióban?
Garanciális probléma miatti számlasztornó Kérdés
Tisztelt Szakértők! Webáruházat működtető cég értékesítései után bizonyos értékcikkekre szavatosságot, garanciát vállal. Mi a helyes eljárás, ha 2020-ban visszahoznak egy tételt garanciális probléma miatt, és az áru kicserélésre már nincs mód, mert nincs ilyen tétel készleten? A vevő kéri a pénz visszafizetését. A számla sztornózásra kerül, a teljesítési időpont ilyen esetben az a nap, amikor visszahozzák a hibás árut? Hogyan kezelem áfában? Köszönöm válaszukat!
Teljesítési időpont áfa Kérdés
Tisztelt Szakértők! Belföldi vállalkozás, belföldi cég részére terméket értékesít (belföldi eladó uniós tagállamból vásárolja meg és szállíttatja be a terméket, egyenesen a vevő által bérelt logisztikai raktárba), azonban a vevő kizárólag a felhasználás ütemében szeretne számlázást. Lehetséges -e olyan szerződést kötni az ügyféllel, melyben rögzítjük, hogy az áfatörvény szerinti teljesítés időpontját és a tulajdonjogot, dolog feletti rendelkezési jogot a beszállítástól eltérő időpontban határozzuk meg a mindenkori fogyás üteméhez igazítva (annak ellenére hogy a termék teljes egészében a vevő logisztikai raktárába lett azonnal betárolva)? A konszignáció jelen esetben nem jöhet szóba, tekintve hogy két belföldi vállalkozásról beszélünk. Hogyan lehetne úgy szerződni, hogy mind a Ptk., mind az áfatörvény szabályainak megfeleljünk? Köszönettel: Lázár Veronika
Szükségesnél nagyobb lízing-kezdőrészlet bekérése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem belföldi illetőségű áfaalany, egy gépet zárt végű pénzügyi lízing keretében lízingel egy zrt. lízingtársaságtól. A lízingtársaság a kezdő részletet bekérte ügyfelemtől, amit az be is fizetett, erről a lízingtársaság korrektül előlegszámlát állított ki, mely áfát tartalmazott, a teljesítés dátuma az utalás dátumával megegyezett. Ezt követően kaptunk egy számlát, amiben a gépet ügyfelem felé leszámlázták, és a komplett előleg összegét levonták a számlában. Ezt követően kiderült, hogy a bekért előleg összege túl magas volt, a számla előleggel csökkentett végösszege alacsonyabb volt, mint a törlesztőterv szerinti tőketartozás összege a kezdőrészlet levonását követően. A lízingcég a többletet ügyfelem felé visszautalta, és egy "előlegbekérő" levelet állított ki erről negatív előjellel. Kérdésem, hogy a lízingcég így helyesen járt-e el? Azt látom, hogy összességében az áfaegyenlegünk rendben van, mert a gép számlájában a komplett előleget levonták, de az az érzésem, hogy ezt a gépi számlát stornózniuk kellett volna, a csökkentett előleget kellett volna ott csak levonniuk, és a fölösleges előleg összegének visszautalásakor egy előleg jóváíró számlát kellett volna kapnunk. A lízingcég álláspontja, hogy a visszautalás a végszámla teljesítési időpontja után történt. Ez már nem tekinthető az előlegszámla korrekciójának. Itt egy egyszerű túlfizetésről van szó, melyet visszatérítettek ügyfelem felé. Segítségét előre is köszönöm.