155 találat a(z) társasági szerződés cimkére
Tagok közötti nyereségfelosztás
Kérdés
Bt. társasági szerződésében "A nyereség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg" szerepel. Kérdés: A tagok gyűlése egy adott évre vonatkozóan egyhangú döntéssel megváltoztathatja-e a felosztás arányát a társasági szerződés módosítása nélkül?
Társasági szerződés szerinti jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban kérném a segítségét, hogy milyen kockázattal jár, ha az ügyvezető jogviszonya nem a társasági szerződésben megállapított jogviszonynak megfelelő. A cégnél a társaság ügyvezetője évek óta mint társas vállalkozó van bejelentve, méghozzá főállás mellett, így járulékot nem fizet. Viszont a társasági szerződés szerint az ügyvezetőséget munkaviszonyban látja el. Ilyenkor azért róhatnak meg, mert nem módosították a társasági szerződést, vagy a jogviszony nem megfelelő? Melyik hatóság vizsgálja az összefüggést? Másik kérdésem, hogy valahol rögzíteni kell-e, hogy a társas vállalkozás tagja személyesen közreműködik-e vagy sem a cégben? Társasági szerződésben nem látom a tagoknál ezt leírva. Taggyűlési határozat esetleg kell ezek tisztázásához? Nyilván a jogviszonyt valami alapján el kell bírálni, de elég, ha egy ellenőrzéskor lenyilatkozza a tag, hogy ő azért nincs bejelentve, mert nem működik közre személyesen a vállalkozásban? Előre is köszönöm válaszát.
Ügyvezetés és értékesítés egy jogviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., ahol az ügyvezető 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Az ügyvezetés mellett ő fogja személyesen ellátni a bevételszerző tevékenységet is, vagyis az üzletben történő értékesítés is az ő feladata. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben elláthatná-e az ügyvezetést és a bolti eladói tevékenységet, amennyiben a garantált bérminimum után megfizeti a járulékot? Vagy kell neki külön jogviszony az ügyvezetéshez és a bevételszerző tevékenységhez? A társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Emiatt esetleg kellene a társasági szerződést módosítani? Köszönjük a segítséget!! üdv: CsÉva
Üzletrész szerint fizetendő osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., melynek 3 tagja van, és a 3 millió forintos jegyzett tőke 400 ezer – 400 ezer és 2,2 millió forint arányban lett befizetve. A harmadik tag még 2,3 millió forintot tőketartalékként is befizetett Elkértük társasági szerződést, amelyből kiderül, hogy üzletrészek 48,274-47,226-4,5 százalékos arányban oszlanak el. Tehát van egy társaság, melynek 3.000,000 a törzstőke tagjegyzék szerint: I. tag. törzsbetét 400 000 (üzletrész 48,274%-ot testesíti meg) II. tag: törzsbetét 400 000 (üzletrész 47,226%-ot testesíti meg) III.tag: törzsbetét: 2 200 000 (üzletrész 4,5% testesíti meg) Sajnos ebben a tagjegyzékben egy szó nincsen a tőketartalékba befizetett összegről, de a befizetés ezzel a jogcímmel történt. Hol kell keresni erről információt? Társasági szerződésben sem találtuk erről információt. Kérdés: ha ez a társaság 10 millió forintos osztalékot hagyja jóvá, akkor milyen arányban kell ezt kifizetni tagok részére? Törzsbetét arányában vagy üzletrész arányában? Szavazati arány megegyezik az üzletrész arányával, ez társasági szerződésből kiderül. Köszönettel:
Társas vállalkozás tagja megbízott ügyvezető és munkavállaló egyben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. egyik tagja a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően megbízással látja el az ügyvezetői tevékenységet. Jövedelme ezen tevékenységből nem származik. 1. Lehetséges-e hogy a tag az ügyvezetői tevékenységet továbbra is megbízási jogviszonyban díj nélkül lássa el, miközben a kft-vel kötött munkaszerződés alapján heti 40 órában munkaviszonya létesül a minimálbért meghaladó munkabérért? Máshol nem lesz munkaviszonya. 2. A társasági szerződés szerint az ügyvezető a munkáltatói jogok gyakorlója, így a munkaszerződésben a munkavállaló és a munkáltató ugyanaz a személy lenne, ez lehetséges? 3. Szükség van-e a fentiek miatt társasági szerződés módosítására? Válaszát előre is köszönöm!
Bt. beltag ügyvezető munkaviszonya
Kérdés
Egy bt. társasági szerződése még 1998. évi. Egy beltag ügyvezetője van és egy kültag, aki személyes közreműködésre jogosult. A társasági szerződés 8. pontja alapján a nyilatkozatoknál szerepel, hogy a beltag tevékenységét munkaviszonyban látja el. A kültag saját elhatározásától függően jogosult személyes közreműködésre. A 11. pont alatt a képviseletnél az üzletvezetést és a alkalmazottak feletti jogokat egyaránt a beltag gyakorolja. Itt már konkrétan nincs kiírva még egyszer, hogy munkaviszony vagy megbízási jogviszony. Kérdés: a fenti társasági szerződés alapján a bt.-beltag lehet-e munkaviszonyban? Esetleg ehhez szükséges már az okiratot módosítani? Szükséges-e külön feltüntetni a 11. pont alatt is külön, hogy az ügyvezetést is munkaviszonyban látja el? Elég, ahogy a 9.pontban ez már megtalálható? Ha a beltag munkaviszonyban állhat, akkor szükséges a kültagnak is ügyvezetőnek lennie? Ha igen, akkor neki ugyanúgy meg kell jelölni a munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt az ügyvezetésre külön?
Főtevékenységen kívüli tevékenységek
Kérdés
Ügyfeleim szeretnék kibővíteni a tevékenységi körüket néhány főtevékenységen kívüli tevékenységgel. A NAV szerint kizárólag a T201-sen kell kezdeményezni a tevékenységek felvételét, majd az egyablakos rendszeren keresztül kerül az a nyilvános cégkivonatba. Az ügyvédek szerint éppen fordítva: a társasági szerződést kell ahhoz módosítani, hogy mind a cégkivonatba, mind a NAV-hoz eljussanak az adatok. Kinek van igaza? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK
Bt.-ügyvezető munkaviszonya társasági szerződésben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy betéti társaság társasági szerződésében egyáltalán nincs benne, hogy az ügyvezető (aki egyben a beltag is) milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor lehet-e munkaviszonyban bejelenteni? (Akárhogy nézem, ez a pont nem szerepel a társasági szerződésben.) Jelenleg társas vállalkozóként látja el az ügyvezetést, de szeretne munkaviszonyra váltani. Az ő esetében elegendő például taggyűlési határozat, vagy kifejezetten bele kell írni a társasági szerződésbe, hogy munkaviszonyban látja el ügyvezetői feladatát? Köszönöm válaszukat!
Milyen cégjogi teendői vannak a 2018. évi végelszámolásnak?
Kérdés
Egy kft. 2017-ben – az előző évi beszámolót jóváhagyó taggyűlésén – úgy döntött, hogy 2018. I. 1-jével megindítja a végelszámolással való megszüntetését. Mi igaz abból, hogy 2018-ban már a változásbejelentési kérelem mellett módosítani kell a kft. társasági szerződését is a cégnév kiegészítése és az ügyvezető helyetti végelszámoló személye, neve miatt? Ezen kívül van még valamilyen cégjogi változás/változtatás?! Kérjük, hogy a kijelölt/felkért szakértő az álláspontját a 2018-ban hatályos joghelyekkel is legyen szíves alátámasztani!
Egyszemélyes kft.-ben tulajdonos munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft.-ben a tulajdonos az ügyvezetést vezető tisztségviselőként látja el, erről a társasági szerződés rendelkezik. Az ügyvezetésért nem kap díjazást. Jelenleg van mellette más munkáltatónál heti 36 órás jogviszonya, ez azonban megszűnik. Létesíthet-e a saját kft.-jében munkaviszonyt gazdasági vezető munkakörre? (Az ügyvezetést továbbra is vezető tisztségviselőként látja el). Amennyiben van lehetősége a saját kft.-jében munkaviszonyt is létesíteni más munkakörre, akkor ezt bele kell-e foglalni a társasági szerződésbe? Válaszát köszönöm.
Áttérés kivára
Kérdés
T. Szakértő! Egy kft. 2018. 01. 01-től áttérne a társasági adózás helyett a kiva alá. Kérdésem: ha a kft. ügyvezetője jelenleg munkaviszonyban látja el a feladatát, áttérés után azonban megbízási jogviszonyban lenne (öregségi nyugdíjas lesz 04. hótól), kell-e társasági szerződést módosítani? Segítségét köszönöm. Ildi
Katás bt. kültagja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., melyben a beltag 36 óra melletti társas vállalkozó (csak ügyvezető), a kültag végzi a főtevékenységet napi kétórás munkaviszonyban, főállás mellett. Kérdésem az lenne, hogy ha bejelentkezne a kata hatálya alá, akkor lehetséges-e a kültagot bejelenteni katás jogviszonyba? Illetve milyen adózási következményei vannak, ha módosítja a társasági szerződést és megcseréli a két tag jogviszonyát (kültag lesz a beltag)? Válaszát előre is köszönöm: Renáta
Telephely erdőgazdálkodó, több erdő
Kérdés
Tísztelt Szakértő, Köszönöm elöbbi kérdésemre a választ : http://adozona.hu/kerdesek/2017_8_17_Erdo_az_erdogazdalkodo_telephely_khy Szeretném kérdésemet kiegésziteni: mi a helyzet a telephely bejelentéssel, ha az erdőgazdálkodó az ország területén több ponton, 8 erdőben, 12 különböző helyrajzi számmal gazdálkodik? Továbbá: - kötelező-e a társasági szerződés módosítása? - jogalap a haszonbérleti szerződés? Előre is köszönöm válaszát.
Osztalékfizetés több tagnak: lehet-e eltérő mértékben és időben?
Cikk
Lehetséges-e, és milyen módon, hogy a tagok ne egyenlő mértékben és ne egyenlő időben vegyenek fel osztalékot? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult. Az üzletrész a tagok által befizetett törzsbetéthez igazodik. a./tag 300 Eft 60% tulajdoni arány b./ tag100 Eft 20% tulajdoni arány c./ tag 100E fT 20% tulajdoni arány A jegyzett tőkét fel kellett emelni 3 millió forintra, így az új arányok: a./ tag részesedése 60%-ról 20%-ra, 3 millió forintról 600 ezer forintra csökken, mert eladta b./ tagnak a 40%--át b./ tag 80%-ot tulajdonol az eddigi 20% helyett a 3 millió forintból, azaz 2 millió 400 ezer forintot, mert megvette a c./ tag 20%-át és a./ tag 40%-át, és volt neki eddig 20% c./ tag kilép. 1. kérdés: Hogyan kell ezt könyvelni, vagy csak a társasági szerződésben, illetve a taggyűlési jegyzőkönyvben át kell vezetni, és kész? 2 kérdés: Milyen adóvonzata van az ügyletnek c./ kilépő tag, illetve a./ tag számára? Névértéken vették, névértéken értékesítették az üzletrészt. 3. kérdés: A kft.-nek van még 1 millió 251 ezer forint eredménytartaléka is. Abból is kell adni a kilépő tagnak? Vagy ha nem, akkor adózás szempontjából beletartozik a piaci értékbe? És a névérték és a piaci érték közötti különbözetet le kell adóznia a kilépő tagnak, illetve az a./ tagnak, aki szintén értékesít üzletrészt? Táblázatba foglaltam az eseményeket: 500 e FT 3000 eFT --------------------------------------------------------------------------------- A 300E fT 60% elad 40%-ot 600 efT 20% B 100 eFt 20% vesz 40%-ot+20%kiléptől 2.400 eFt 80% C 100 eFt 20% elad 20%-ot kilép Válaszukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
