155 találat a(z) társasági szerződés cimkére
Tartozásátvállalás tagi kölcsön esetében
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az oldalukon lévő, Tagi kölcsön és illeték – SOS! című kérdés nyomán a kérdésem a következő volna: Adott egy végelszámoló bt., amelynek a beltagja tagi kölcsönt adott a bt.-nek. Ennek a magánszemélynek van egy kft.-ben 50% tulajdoni hányada. Átvállalhatja-e a tartozást a kft. a bt.-től, és ha igen, ennek mi a módja, kell-e társasági szerződést módosítani, tagi jegyzőkönyvet készíteni, mik a feltételei? Előre is köszönöm.
Osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. 2016-ban év közben a társasági szerződésben megváltoztatta a osztalék tagok közötti felosztásának arányát, akkor azt mikortól kell alkalmazni, mert a 2015. évre jóváhagyott osztalék egy része lett még csak kifizetve a tagoknak, a még kifizethető osztalékot milyen arányban kell kifizetni? Köszönettel várom válaszát.
Beltag díjazása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A bt. által végzett szolgáltatást a beltag végzi, akinek van főállása máshol. Szabályos-e, ha a társasági szerződésben kikötik, hogy a tagok személyes közreműködésre nem kötelezettek, csak osztalékra tartanak igényt, és ez alapján csak osztalékot kap a munkát elvégző beltag (és a kültag is)? Válaszát előre is köszönöm!
Törzstőkeemelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünkben törzstőkét szeretnénk emelni, de az eredménytartalék terhére. Ha lehetséges ez, a könyvelőnek milyen teendői vannak? Vagy csak jelzem az ügyvédnek, hogy eredménytartalék terhére történjen, és ez fog szerepelni a tárasasági szerződésben? Köszönöm.
Ügyvezető bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítsen a következőt eldönteni: Egy új társaság ügyvezetőjét pontosan milyen dátummal kell bejelenteni? Mikor kezdődött az ő jogviszonya? Akkor, amikortól az adószám él? Vagy a társasági szerződés létrejöttével? Utóbbi esetében mi a helyes eljárás?Válaszát előre is köszönöm!
Társadalombiztositás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kkt.-nál a társasági szerződésben az szerepel, hogy a társaság tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, és ezen tevékenységüket tagsági jogviszony keretében végzik. A kérdésem az lenne, hogy a kkt.-nak azt a tagját, aki nem ügyvezető és a társaságban nem működik személyesen közre, valamint van másutt fennálló heti 40 órás munkaviszonya, be kell-e jelenteni a NAV felé a T1041-esen és kell-e a 08-as bevallásban havonta 0-ásan adatot szolgáltatni róla? A társasági szerzödésben meghatározottak szerint, hogy személyesen közreműködik, ezt egy taggyűlési határozatban le lehet-e írni, hogy ténylegesen személyesen nem működik közre és jövedelmet nem vesz fel? Segítségüket köszönöm.
Evás bt. osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy evás bt. – amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik – 2015. év folyamán magas pénzkészlettel rendelkezett. Negyedévente a "leevázott" pénzkészletből osztalékelőleg címén jövedelmet vettek ki a tagok. A társasági szerződés nem rendelkezik osztalékelőlegről. 1) Szabályosan tették ezt? Vagy csak a beszámoló elfogadása után, azaz 2016 májusában tehették volna meg – a beszámoló elfogadásakor –, hogy osztalékként kiveszik a 2015. évi leadózott jövedelmet? 2) Amennyiben csak a beszámoló után tehetik meg, akkor a sorrend már úgy alakul, hogy az evás időszak előtti eredménytartalékot kell először felhasználni, tehát először 2016 májusában, ha jövedelemhez szeretnének jutni először, azt szja és eho mellett le kell adózni? Vagy a 2015. évi leadózott jövedelmet még kivehetik úgy, hogy az evás időszak előtti eredménytartalékhoz nem nyúlnak? Köszönettel.
Törzstőkeemelés betéti társaságnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mennyire szabályszerű, ha egy betéti társaság tőkeemelése kapcsán a kültag február 15-én a bankba befizette ezen a jogcímen a pénzt, de a társasági szerződés módosítása március 15-ei keltezéssel dokumentálja ezt a gazdasági eseményt? Gyakorlatilag minden időpont a társasági szerződésben március 15. Cégbíróságra még nem kerültek az iratok. Ha esetleg nem teljesen szabályszerű az eljárás, milyen lehetőségeink vannak a korrekcióra? Válaszukat előre is köszönöm.
Ptk. alá bejelentkezés 3 millió forint feletti törzstőke esetén II.
Kérdés
Kedves Válaszadó! Olvastam sorait a tárgyban feltett kérdésemre, de nem igazán kaptam választ. A Ptké. 12 § (2) bekezdése ad általános előírást arra, hogy meddig szükséges a társasági szerződéseket összhangba hozni a Ptk. előírásaival. Ezt a részt válaszában ki is emelte. Viszont a jogszabály folytatódik a (3) bekezdéssel, ami kiegészíti, pontosítja az előző bekezdés előírását a következők szerint "(3) A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, és erre vonatkozóan társasági határozatot sem kell csatolni, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni." Kérdésem: álláspontja szerint miért nem vonatkozik az idézett (3) bekezdés azokra a társaságokra, amelyek törzstőkéje eléri a 3 millió forintot, és jelenleg saját elhatározásból nem kívánnának módosítani a társasági szerződésen? Kérem, indokolja meg, Ön szerint miért kell figyelmen kívül hagyni a (3) bekezdést. Köszönöm szépen.
Ptk. alá bejelentkezés 3 millió forint feletti törzstőke esetén
Kérdés
A Ptk. hatályba léptetéséről rendelkező eredeti törvény szerint nem kötelező csak azért módosítani a társasági szerződést, mert az a Gt.-re hivatkozik, hanem megengedett ilyen esetben a módosítást akkor végrehajtani, ha egyéb okok miatt a társasági szerződést módosítani szükséges. Ezzel ellentétes álláspont olvasható a "Kft.-k figyelem: van miről agyalni a tőkeemelési haladék ellenére is" című cikkben. Kérem a kérdéskörrel kapcsolatos jogi szakvéleményük megküldését. Köszönöm.
Kft. tagja – munkaviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-mben 2 fő tag van. Az ügyvezetőt a szaktevékenységben (autószerelés és autómentés) munkaviszonyban akartuk foglalkoztatni, melyről 2016 januárjában taggyűlési határozat született, melyet ma kaptam meg. Az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszony keretében "0" forintért látja el. A NAV telefonos válasza szerint ma is (késve) bejelenthetem a munkaviszonyt 2016. 01. 01-jétől. Kell-e társasági szerződést módosítani emiatt, vagy elegendő a taggyűlési határozat a munkaviszony visszamenőleges bejelentéséhez, valamint Ön szerint kell-e valamilyen egyéb dokumentum, hogy minden lehetséges előírást betartsunk? Önrevíziózható-e a január hónap a jogviszony megváltozása miatt? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Jegyzett tőke emelése deviza utalásával
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. vagyunk, alapítónk euróban utal összeget forintos bankszámlánkra, mint jegyzett-tőke-emelést. Tehát ez az összeg forintban fog megjelenni. Kérdésem az, hogy a társasági szerződés módosításában milyen összeggel kell szerepeltetni a jegyzett-tőke-emelést? A már rendelkezésre álló forint összegben, vagy (elvileg az ügyvéd szerint van kerekítési szabály) 5 000 forint vagy 10 000 forjntos kerekítési szabály figyelembevételével? Én úgy gondolom, ha már forintban tudjuk a jegyzett-tőke-emelést, akkor azzal, vagy legalábbis a hozzá legközelebb álló ezer forintra való kerekítéssel kellene a társasági szerződést elkészíteni, a különbözet, mely elvileg nem lesz így számottevő, a tőketartalékba kerülne. Köszönettel.
Társasági szerződésben osztalék
Kérdés
Amennyiben új cég alakul és egyik tulajdonos a törzstőke felét szolgáltatja, de csak 40 százalékos üzletrészt szerez, megilletheti-e garantált 20 százalékos (300 000 forint) garantált osztalékelsőbbség, amit bevennének a társasági szerződésbe? Kifizetésre csak akkor kerülhetne sor, ha az üzletrészt feltöltötte.
Osztalék felosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Osztalék felosztásával kapcsolatos kérdésem lenne. A társasági szerződés szerint az osztalék a tagok között, a tagok által megállapított arányban osztható fel, amennyiben a tagok nem kívánnak erre vonatkozóan határozni az adott évben, úgy a részesedésük arányában illeti meg őket az osztalék. Az lenne a kérdésem, hogy ez alapján rendelkezhetnek-e úgy a tagok, hogy egyik évben a jóváhagyott osztalékot a társaság egyik tagjának rendelik kifizetni 100 százalékban, a másik évben egy másik tag részére kerül 100 százalékos arányban kifizetésre. Ez ütközik-e valamilyen egyéb jogszabályba, vagy valóban rendelkezhetnek így a tagok? Válaszát előre is köszönöm.
Űgyvezető Ptk./NAV 2016. 03. 15.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft., amely megfelel az új Ptk. jegyzettőke-követelményének, mert már régen alakult. A cég ügyvédje felhívott, hogy módosítani kell a társasági szerződést, mert bele kell írni, hogy az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látja-e el az ügyvezetőséget. Én, mint könyvelő, leírtam neki, hogy van egy boltja, ahol eladó munkaviszonyban és a 08-as bevallásban, mint eladót 20 kód, 5113 FEOR úgy jelentjük, valamint mint társasvállalkozó ügyvezető 35 kód 1210 FEOR nulla forinttal. A válasz: nos az igazság az, hogy ebből bizony nekünk sem egyértelmű. Ügyvédnővel is beszéltünk róla, amit mi tudunk, hogy vezető tisztségviselő vagy munkaviszonyos vagy megbízásos jogviszonyban láthatja el a tisztséget. Mivel a tag bolti munkakörben van foglalkoztatva a társaságnál, talán megbízásos ügyvezető a jelenlegi státusza. Az biztos, hogy mindenképpen kellene, hogy legyen az ügyvezetői jogviszonyára, ha az nem munkaviszony megbízásos szerződése, amiben a díjazása rögzítve van (akár 0 forint)..... Kérdezem: nekem, mint könyvelőnek mit kellene mondanom: 1.) Mondhatom-e, hogy az eladói munkakört átváltom ügyvezetőre, és alkalmazottként, mint ügyvezető van a boltban, mert úgyis ott intézi a cégügyeket is (családi vállalkozás férj, feleség). Vagy maradjon bolti eladó munkaviszonyban, és mint ügyvezető megbízási jogviszonyban nulla Ft-tal? 3.) Tényleg most emiatt minden régi kft.-nek módosítania kell a társasági szerződését is amiatt, hogy benne legyen az ügyvezetői státusz?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
