Számla, költség és adó a reklámozás szereplői között

Megosztás Tetszik

Ki számláz, kinek, mi számít ügynöki konstrukciónak, mi minősül közvetítésnek a reklámozási folyamatban? Több jogszabály alapján elemezzük a tudnivalókat.

Nincs könnyű dolguk azoknak a vállalkozásoknak, melyeknek a tevékenysége valamilyen oknál fogva a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) hatálya alá esik. Gyakran kérdésként merül fel, hogy pontosan milyen adózási (áfa, számlázás, társasági adó, reklámadó) kihatásai lehetnek az egyes, Grtv.-ben rögzített jogviszonyoknak. Az említett fogalomrendszerben való eligazodást segíti a Nemzetgazdasági Minisztérium 20045/2016, NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2216930711/2016.; AVÉ 2016/6-7. sorszámú állásfoglalása.

A téma körüljárását kezdjük a Grtv. szerinti definíciók áttekintésével: a Grtv. 3. § h) pontja definiálja a reklámközvetítési tevékenységet: reklámozóval kötött közvetítői szerződés alapján, a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ide nem értve a reklámszolgáltatási tevékenységet.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen ügyleteke lehetségesek a reklámozási folyamat három szereplője között, hogyan kell kiállítani a számlát, továbbá hogyan kell adózni!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.