1289 találat a(z) társasági adó cimkére
Változások a társasági adó szabályaiban 2019-2020-ban
Cikk
Mint arról tegnap beszámoltunk, a kormány T/6351 számon benyújtotta az Országgyűlésnek az adószabályokban tervezett változtatásokra vonatkozó törvényjavaslatot. Cikkünkben a javaslatban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) a csoportos társasági adóalanyt, illetve annak tagjait, továbbá az adóalanyokat érintő tervezett módosításokat mutatjuk be.
Drágul a cigi, szigorúbb szabályok az adóelkerülés megfékezésére
Cikk
Az adótörvény-módosítási csomag mellett külön törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé Varga Mihály pénzügyminiszter az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról.
Adóalap kivás és taós cégek közötti osztaléknál és ingyenes juttatásnál
Cikk
A kisvállalati adó rendszere az adóalap elemeit részben a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó szabályokra hivatkozással, részben pedig a társasági adó egyes adóalap-korrekciós tételeinek átemelésével határozza meg. Cikkünkben a társasági adóból talán a leggyakrabb „felhívott” két módosító tétellel foglalkozunk: az osztalék és az ingyenes juttatások adóalapra gyakorolt hatását elemezzük.
1829, vagy KIVA bevallás
Kérdés
Tisztelt Cím! S.o.s. segítséget kérnék az alábbi problémám helyes megoldására. A helyzet a következő. Társasságunk 2018-évben még a tao hatálya alá tartozott, majd 2019. évtől a kivá-ba léptünk be 2019. 01.01-gyel. Értelemszerűen a 2018. évre a 1829-es bevallást nyújtottuk be. Úgy gondlova, hogy ez igy helyes. Igen ám, de a NAV-tól kaptunk egy értesítést, hogy a 1829 bevallást elfogadni tudják, mert a kiva hatálya alá tartozunk. Próbaként elkészítettem a 18KIVA bevallást, ami a társaságnak többlet befizetést eredményezett. Nem tudom elképzelni, hogy a 2018. évre megfizetett szociális hozzájárulás, szakképzési járulék és a társasági adó összegeit hol, melyik rovatba kell írni. A kiva- bevallásba, hogy csökkentse a magas kiva-befizetési kötelezettséget, amit a társaságunk havonta rendezett. A hibakód: M020. Kérem segítsenek, hogy még ki tudjam javítani, illetve elkészíteni 2018-ra a bevallást. Üdvözlettel Gönczi Katalin
Társasági adó hibás megállapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Beszámoló elkészítésekor a társasági adó hibásan (magasabb összegben) került beállításra, ami a társaságiadó-bevallás kitöltésekor derült ki. A hiba nem jelentős. A következő évi könyvelésben hogyan lehet korrigálni a különbözetet? T 46 társaságiadó-kötelezettség K 96 egyéb bevétel? Válaszukat köszönöm!
Behajthatatlan követelés – adóalap-módosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2018-as adóévben kibocsátott egy bruttó 25 millió forint értékű számlát. A vevő nem fizetett, emiatt a kft. 2018 szeptemberében felszámolási eljárást kezdeményezett, azonban egy másik hitelező megelőzött bennünket három nappal. Így követelésünket hitelezői igényként jelentettük be. 2019. május 22-én megérkezett a felszámoló behajthatatlansági nyilatkozata részünkre, miszerint a követelésünk várhatóan nem fog megtérülni. Ezen nyilatkozat alapján – tekintettel arra, hogy az még a 2018. évi mérlegkészítés előtt megérkezett – megtehetjük-e, hogy a 2018-ban elszámolt értékvesztéssel a 2018-as tao-bevallásban nem emeljük meg az adóalapot? Vagy ha a nyilatkozat idén érkezett meg, és nem a 2018-as évben (ami kizárt lett volna, hiszen ősszel kezdődött a felszámolás), akkor a 2018. évi adóalapot mégis meg kell emelnem az elszámolt értékvesztéssel, és az adóalap-korrekciót 2019-ben kell elvégeznünk? Ez utóbbi eset rendkívül hátrányos lenne ránk nézve, tekintettel arra, hogy a 2019-es adóévben a várható bevétel töredéke sem lesz a tavalyinak. Válaszát előre is köszönöm.
Tagi kölcsön elengedése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2019.03.01-jétől végelszámolás alá került. Van neki egy nagy összegű fizetendő társasági adója a 2018. évi eredmény alapján. Viszont nincs rá pénzeszköz, így tagi kölcsönt kellene betennie, hogy ki tudja fizetni az adót. A tagi kölcsön elengedése 18 százalékos illetékfizetéssel is járna úgy tudom. Valamint bevételként kell tekinteni, aminek megint társaságiadó-vonzata lenne. Azt szeretném megkérdezni, hogyan lehet megszüntetni így a céget, hogy ne alakuljon ki ördögi kör. Köszönettel: Boruzsné
Veszteség elhatárolása társasági adóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2018-as üzleti évről szóló beszámoló elkészítésénél – amely pozítív – igénybe akarom venni a korábbi évek veszteségét. 2016-ban -4011, 2017 ben -3361 a veszteség, ami a rendelkezésemre áll. 2018-ban átvett anyagom van. A beszámoló mindkét évben elfogadásra került és ez szerepel benne: az adózótt eredmény veszteség, így annak felhasználásáról az ügyvezető nem határoz. "Ez a mondat feljogosíthat, hogy a 2016-ból igénybe vegyem a 2018. évi adózás előtti eredmény +/- korrekciós tételek utáni adóalap 50 százalékát? Ezen évek 29-es bevallásában nem találtam, hogy göngyölítetten közölni kellene a veszteségek összegét (egyéninél az 53-asban ott van). Elég veszteségnyilvántartást vezetnem? Köszönettel!
Fel nem használt fejlesztési tartalék utáni tao
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fel nem használt fejlesztési tartalék után fizetendő társasági adó számviteli elszámolásával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Én ezt eddig nagyon egyszerűen kezeltem, kiszámoltam a taót és a késedelmi pótlékot, a tao-bevallásban a 01-02 lap 22. sorában szerepeltettem, a társasági adót T891-K461, a késedelmi pótlékot pedig T86-K4821 könyveltem. A tárgyévi adózás előtti eredmény az aktuális eredményt mutatta, az adófizetési kötelezettség pedig a tárgyévi és a fel nem használt fejlesztési tartalék utáni társasági adó összegéből tevődött össze. A kollégáim szerint a fel nem használt fejlesztési tartalék után fizetendő társasági adót a 86. számlaosztályban kell könyvelni (taoalap-növelő tételként), így az adózás előtti eredmény is ezzel az összeggel lesz kevesebb, a fizetendő adó sorában pedig a tárgyévi taót kell szerepeltetni. Az adózott eredmény minkét esetben ugyanaz lesz. Kérdésem az, hogy melyik a helyes elszámolás? Köszönettel: Filip Emese
Társasági adó, rehabilitációs hozzájárulás, innovációs járulék: erre figyeljen a bevalláskor!
Cikk
Összegezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a társasági adóalapra és adókedvezményre, az innovációs járulékra és a rehabilitációs hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat 2018-ban nem megfelelően alkalmazó adózók ellenőrzésekor tapasztalt jellemző hibákat. Az adóhatóság honlapján közzétett összeállítás adónemenként és a kockázatelemzéssel feltárt anomáliák szerinti bontásban mutatja be a problémákat.
Csökkentik az adókat Ausztriában
Cikk
Fokozottan csökkennek az adóterhek Ausztriában 2020-tól; a változás főként a bér- és jövedelemadót érinti, de a vállalatok nyereségadó-kulcsa is alacsonyabb lesz majd.
Életbiztosítás adó- és járulékvonzata 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. két tulajdonosa részére évekkel ezelőtt nem kockázati jellegű életbiztosítást kötött. Eddig az adott év adójogszabályai szerint fizette meg a cég az adókat, járulékokat. Mindkét tag munkaviszonyban végezte a feladatát a cégnél. 2019-re az egyik tag nyugdíjas lett és már semmilyen munkajellegű jogviszonya nincs a cégnél, és nem is vesz részt a cég tevékenységében, kizárólag osztalékot vesz fel. Kérdésem az, hogy a 2019-ben ezen tag részére fizetett életbiztosítás összege után a cégnek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége lesz, illetve az így kifizetett díj a taóban elszámolható-e?
Pályázati támogatásból vásárolt eszköz tao-kedvezménye
Kérdés
Társaságunk a Széchenyi 2020 pályázaton tárgyi eszköz beszerzéseihez 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást kapott. Kérdésem a kövekező: csökkenthetem-e ezen eszközök értékével a kkv-ra vonatkozó kedvezmény szerinti társaságiadó-alapot? Másik kérdés, hogy könyvitelileg helyesen járok-e el, ha a 2018. évben az ezen eszközökre elszámolt értékcsökkenés 50 százalékát veszem figyelembe a támogatásból tényleges bevételként, a többit időbeli elhatárolásként könyvelem? Válaszukat előre is köszönöm.
Kiva adózás 2019
Kérdés
– A 2019-es évben egy kivás cégnek ingatlaneladásból nyeresége képződik. Ha jövő évben (2020-ra) visszajelentkezik társasági adó hatálya alá, akkor az idei évben keletkezett nyereség, amit osztalékba kíván helyezni, hogyan adózik, 9% társasági adót fizetünk vagy 13% kivát? És ez a fizetési kötelezettség mikor és milyen formában merül fel a cégnek? – Ha a kivás cég ebből a nyereségből véglegesen szeretne átadni pénzeszközt egy társasági adó hatálya alá tartozó cégnek, akkor hogyan adózik ezután a kivás, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó cég? Kérem mielőbbi szíves segítségüket!
Egyesületi tagdíj elszámolása és annak hatása az adófizetésre
Cikk
Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogyan kell kezelni az egyesületeknél a tagdíjbevételt a számviteli elszámolásban és az adózásban.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
