1289 találat a(z) társasági adó cimkére

Új kiva-alany Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a kettős könyvvitel szabályai szerint euróban vezeti könyveit. Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. A számviteli törvény szerint egyszerűsített éves beszámolót készít euróban. Társasági adót fizet. Szeretnénk, ha a vállalkozás kiva-hatálya alá tartozna, 2020. január 1-jétől. Milyen lépéseket kell tennünk? Köszönöm válaszát!

Adózási határidők 2019. november 18-24. Cikk

Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.

Befizetési határidő Esemény

Behajthatatlan követelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelemnek lejárt követelése van egy magánszemély felé. Ügyfelem próbálta hivatalos úton behajtani a követelését ügyvéd általi fizetési meghagyással, peres eljárással nem járt sikerrel, a bíróság megszüntette az eljárást az "adós aktív védekezése miatt". Annyi van még rögzítve az ügyvédi levélben, hogy ingatlannal, vagyonnal nem rendelkezik, ezért legfeljebb közepes a behajtás esélye, és a végrehajtás költségei nincsenek arányban a várhatóan behajtható összeggel. Leírható-e behajthatatlanként a követelés a fentiek ismeretében? Vagy társaságiadó-alapot növelő tétel lesz? Válaszukat előre is köszönöm. S.M.

Kiva – áttérési különbözet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kivából történő kilépés esetén hogyan kell számolni az áttérési különbözetet az alábbi adatok alapján: Kivába belépés napja 2017.01.01 Kivából kilépés napja: 2019.12.31. Társasági adóba belépés napja: 2020.01.01. Ebben az esetben a 2016., a 2017. és a 2018. évi eredménytartalékot kell figyelembe venni az áttérési különbözet számításánál, a 2019. évit már nem, mert az a 2020. évben képez eredménytartalékot? Példa: 2016. évi eredmény (veszteség) -500 000 Ft (2017 évben képez eredménytartalékot) 2017. évi eredmény (nyereség) 65 000 Ft 2018. évi eredmény (nyereség) 2 700 000 Ft 2019. évi eredmény (nyereség) 8 500 000 Ft Áttérési különbözet számítása: -500 000+65 000+2 700 000 Ft = 2 265 000 Ft, melyből a kifizetett osztalékot és a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét levonva kell lekötött tartalékot képezni. Ezt a lekötött tartalékot kell a fejlesztési tartalék szabályainak megfelelően 4 éven belül beruházásra felhasználni. Amennyiben ez nem történik meg, akkor 9 százalékos társasági adót kell fizetni utána, késedelmi pótlék felszámítása nélkül. Melyik évre, évben kell a társasági adót bevallani, megfizetni? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel:

Végelszámolási időszak alatti társaságiadó-bevallás Kérdés

Tisztelt Adószakértő! A végelszámolási időszak több mint 12 hónapja tart. Társaságiadó-bevallást nyújtanék be, de nem találok rá külön nyomtatványt, vagy jelölhetőséget a 71-es vagy a 29-es nyomtatványon. Milyen nyomtatvány alkalmas arra, hogy bevalljam a társasági adót a végelszámolási időszak alatt? Az időszakra a beszámolót már közzétettük. Köszönöm válaszát!

Így számoljon a növekedési adóhitellel a társasági adóban! Cikk

Információs füzetet tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a növekedési adóhitel választásáról a 2019. adóévi társaságiadó-kötelezettséggel összefüggően.

Társaságiadó-kötelezettség fedezetének biztosítása végelszámolásnál – pontosított kérdés Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben kérjük segítségét. Végelszámolunk egy társaságot (a végelszámolás kezdő időpontja július 15.), ami egy „holding volt”. Egy üzletrész volt a birtokában, melyet értékesített (névérték felett), és ezzel nyereséget realizált. Ezen kívül gazdasági tevékenységet nem végzett. A társaság mérlegében az üzletrész-adásvétel után nincs követelés, sem kötelezettség, azonban a pozitív társaságiadó-alap (abból eredően, hogy a halasztott veszteség csak az adóalap 50%-áig vehető figyelembe, végelszámolás esetére sajnos nem találtunk ettől eltérő szabályt) adófizetési kötelezettséget eredményez. Sajnos azonban a társaságnak nincs pénzeszköze, hogy ezt a társaságiadó-kötelezettséget rendezze, azonban, ha kap rá kölcsönt, például a tulajdonostól, akkor kötelezettsége lesz a mérlegben, ami miatt szintén nem tud megszűnni végelszámolással. Milyen megoldás lehetséges ilyen esetben, hogyan tudunk a társaságnak pénzeszközt a rendelkezésére bocsátani úgy, hogy ne legyen kötelezettsége, és végelszámolással meg tudjon szűnni, vagy milyen egyéb megoldás lehet? Gondoltunk tulajdonosi kölcsönre és annak elengedésére, de tudomásunk szerint az további adókötelezettséget eredményez, mert rendkívüli bevétel, mely adóalapot képez. Tőkeemelésre nincs lehetőség. Segítségüket előre is köszönjük! Köszönettel: Molnár Tibor

Kiválás Kérdés

Kedves Adózóna! 'A' cégből kiválással létrejött 'B' cég, melyben 'A' 100 százalékban tulajdonos. Az lenne a kérdésem, hogy társaságiadóelőleg-bevallást 'B' cégnél a kiválást követő 30 napon belül kell-e beadnom? Ha igen, akkor mi az alapja? Olyan tevékenység miatt történt a kiválás, amiből 'A' cég nem szerzett sosem bevételt. Előre is köszönöm a segítségüket.

Műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény, I. rész Cikk

2017. január 1-jétől került be a társasági adó rendszerébe a műemléki, nyilvántartott műemléki értéknek minősülő és a helyi védelem alatt álló ingatlanok karbantartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó adóalapcsökkentő tétel. Bár a kedvezményt feltehetően szűk adózói kör érvényesítheti, esetükben annál fontosabb, hogy a több háttérjogszabályt (számvitel, építésügy, műemlékvédelem) is érintő szabályozást pontosan alkalmazzák.

Téves áfakulcs miatt áfabevallás helyesbítése, önellenőrzése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy melegkonyhás étterem/pizzéria a kiszállításra rendelt pizza esetén téves áfakulcsot alkalmazott, 18% helyett 27%-os áfát, így kerültek a tételek rögzítésre az online pénztárgépen és így is lett bevallva a fizetendő áfa.Szeretné ezt most helyesbíteni visszamenőleg, mivel ezek zömében nyugtás bevételek, számlakibocsátás tehát nem történt. Elegendő-e, ha a bruttó bevételből visszaszámolva állapítja meg az áfadifferenciát? (A pizzarendelésekről van külön kimutatás, tehát lehet tudni mennyi volt csak a pizzakiszállítás.) Mivel fizetendő áfa csökkenése történik, ezt önellenőrzés helyett beállíthatja-e abban a hónapban, mikor a differencia megállapítása megtörténik? Az áfával párhuzamosan a társasági adó is módosításra kerül, hiszen az árbevétel nő, ez tényleges önellenőrzés az érintett évre.

Láncügylet Kérdés

Társaságunk ügyfélköréhez tartozik egy kereskedelemmel foglalkozó cég. A társaság belföldi székhelyű és telephelyű, telephellyel sem Európai Uniós tagországban, sem harmadik országban nem rendelkezik. A társaság Romániában vásárolja az árut, és azt Magyarországra történő behozatal nélkül szintén Romániában értékesíti úgy, hogy az árut az értékesítő cég telephelyéről közvetlenül a vevő cég telephelyére szállítják. Kérdéseink: 1. Tekinthető-e a kérdéses ügylet láncügyletnek? 2. A végrehajtott értékesítés után kibocsátott számlában, mely ország áfaszabályai szerint kell eljárni? Be kell-e jelentkeznie a magyarországi társaságnak Romániában adóalanyként és az ottani állam áfaszabályai szerint eljárni – adószám igénylése, romániai számlázási szabályok szerinti számlakibocsátás, romániai áfabevallás tb -, illetve megoldható-e, ha a Magyarországi társaság a számlázást kizárólag magyar adóalanyként kívánja végrehajtani? 3. Hatással van-e az áfaelszámolás szabályaira, hogy az áru fuvarozását mely társaság szervezi, fizeti? 4. Amennyiben a teljes áfaelszámolás Romániában történik a magyarországi áfabevallásban kell-e az ügyletet szerepeltetni? 5. A kereskedelmi szolgáltatás eredményeként keletkező jövedelem után mely államban keletkezik az értékesítést végző társaságnak társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Megoldható-e az ügylet magyar adóalanyként, magyarországi társaságiadó-fizetés mellett?

Változnak az ekáer szabályai, több ponton módosul az Art. Cikk

Az adózás rendjének változása főként az anyagi jogszabályokat érinti, ugyanakkor érdemes figyelemmel lenni az ekáerkötelezettségre 2020. január 1-jétől érvényes új előírásokra is.

Egyre több magyar vállalkozás léphet be az amerikai piacokra Cikk

Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatai a gazdaság és a pénzügyek területén is erősödnek, egyre több magyar vállalkozás léphet be az amerikai piacokra – közölte Varga Mihály, miután ma hivatalában fogadta David B. Cornsteint, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét.

Adóelkerülés elleni előírások a társasági adóban Cikk

A T/6349. számon benyújtott törvényjavaslat az európai uniós irányelvekben megfogalmazott vitás kérdések és adóelkerülések rendezésének megfelelő szabályozást tartalmaz a Tao. tv. módosításával, illetve új előírásoknak a törvénybe iktatásával.